„Emberségesnek kell lennetek, olyanoknak, akik értik az élet minden dolgát, értik az emberek problémáit, képesek megbocsátani és közbenjárni az Úrnál az emberekért. Fontos az emberségetek! És emberségeteknek ezen az úton kell járnia: az Ige megtestesülésének, Jézus Krisztusnak az útján.” – Ferenc pápa
(Az idei adventben Ferenc pápa elmélkedései segítenek bennünket a Krisztusi találkozásokra és Krisztus befogadására.)
Olvass! | Elmélkedj! | Cselekedj! | |
---|---|---|---|
ADVENT 1. vasárnapja |
Iz 2,1-5;
Zs 121; Róm 13,11-14; Mt 24,37-44 |
Eljön a sok nép, és ezt mondják: menjünk föl az Úr hegyére | Elkészítjük adventi koszorúnkat, méltó helyre tesszük, imádkozunk. |
12.02. hétfő | Iz 4,2-6;
Zs 121; Mt 8,5-11 |
Szeretném, ha elgondolkodnátok: hogyan lehetek szabad az ideiglenesség kultúrájától? Meg kell tanulnunk, hogy belső cellánk ajtaját bezárjuk – belülről! | Elkészítem az adventi tennivalók listáját, időbeosztásomat. |
12.03. kedd
Xavéri Szt. Ferenc |
Iz 11,1-10; Zs 71; Lk 10,21-24 |
A Szentlélek nyelve, az evangélium nyelve a közösség nyelve, amely arra hív, hogy emelkedjünk felül az elzárkózáson és közömbösségen, a megoszlásokon és szembenállásokon. Mindegyikünknek fel kell tennie a kérdést: engedem-e, hogy a Szentlélek vezessen, hogy az életem és hívő tanúságtételem az egységről és a közösségről szóljon? | Rendet teszek személyes környezetemben. |
12.04. szerda | Iz 25,6-10a; Zs 22; Mt 15,29-37 |
Csak az Istennel való intenzív, hívő kapcsolat teszi lehetővé, hogy kilépjünk zárkózottságunkból, és bátran hirdessük az evangéliumot. Imádság nélkül a tevékenységünk üressé válik; igehirdetésünknek nincs lelke, ha a Szentlélek nem élteti. Legyünk imádkozó férfiak és nők, akik bátran tanúskodnak az evangélium mellett! | Törekszem Istenem jelenlétében maradni. |
12.05. csütörtök |
Iz 26,1-6; Zs 117; Mt 7,21.24-27 |
Gondoljátok csak el: amikor elmegyünk, hogy meggyónjuk gyengeségeinket, bűneinket, bocsánatot kérünk Jézustól, de egyben meg is újítjuk a keresztség szentségét ezzel a bűnbocsánattal, és ez nagyon szép. Olyan, mintha minden gyónás alkalmával megünnepelnénk keresztségünket. Így a gyónás nem egy kínzókamrában történő esemény, hanem keresztségünk ünneplése. Az Úr soha sem fárad bele, hogy megbocsásson: soha! | A bűnbánat nem érzés, hanem döntés. Kitűzöm a szentgyónásom időpontját. |
12.06. péntek Szt. Miklós |
Iz 29,17-24; Zs 26; Mt 9,27-3 |
Mondjátok el mindig az igazságot a gyóntatónak. Ez az áttetszőség jót tesz, mert alázatossá tesz mindnyájunkat. Mondjátok el az igazságot anélkül, hogy bármit is eltitkolnátok, szépítés nélkül, mert Jézussal beszéltek a gyóntató személyében, és Jézus tudja az igazságot. Csak ő az, aki mindig megbocsát. És az Úr csak azt akarja, hogy mondj el a gyóntatónak mindent, amit ő már úgyis tud. Áttetszőség! Legyetek mindig áttetszőek a gyóntatóban jelenlevő Jézus előtt. | Ma különösen is törekszem az őszinteségre, szavaim, tetteim áttetszőségére, igazságára |
12.07. szombat Szt. Ambrus |
Iz 30,18-21.23-26;
Zs 146; Mt 9,35 – 10,1.6-8 |
Egy nép jövője az idősekben és a gyermekekben rejlik. Annak a népnek, amely nem gondozza az időseket és a gyermekeket, nincs jövője, mert nincs emlékezete és nincs ígérete! Milyen gyakori, hogy mellőzik őket! Ma a „használd és dobd el” kultúrája uralkodik. Ami tehát már nem kell, azt kidobjuk a szemétbe, legyenek azok gyerekek, peremre szorultak és öregek, amint az álcázva gyakorolt eutanáziával történik. | Van mellőzött idős a családomban? Enyhítek elhagyatottságán. |