Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van a Nagyböjt 2. vasárnapja! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Mit tanít a II. Vatikáni Zsinat a nagyböjtről?

A Szent Negyven-napnak két jellegzetes belső tulajdonsága van: egyrészt és elsősorban ez a keresztségre való előkészítésnek, és az arról való megemlékezésnek, másrészt pedig ez a töredelemnek az ideje. Ezért kell, hogy a hívők ebben az időben még nagyobb buzgósággal hallgassák az Isten igéjét, több időt fordítsanak az imádságra, és így készüljenek a húsvéti misztérium méltó megünneplésére.

Mi történik az Egyházban évről évre, a nagyböjti időszakban ?

Az Egyház nemcsak megemlékezik Krisztus húsvéti misztériumáról, hanem a liturgiában megújítja is azt, hogy a hívők egyesülhessenek a Megváltójukkal és felfoghassák az Ő kegyelmeit. A nagyböjt, az évenkénti tavaszi tisztulás, és a lélekújulás ideje az Egyházban, de a kemény szellemi harcé is. Krisztus harcba szállt a Sátánnal a böjtölése által, a kísértés visszaverése által, a tanítása, és a gyógyító csodái által, legfőképpen pedig az önként vállalt szenvedése, és a halála által. A kereszten látszólag vereséget szenvedett, de valójában a halálának percében rontotta le a Sátán birodalmát!

Krisztus évről évre megvívja harcát a híveiért, a nagyböjtben. „Nektek nem a test és vér ellen kell harcolnotok, hanem az evilág Fejedelme – vagyis a Sátán – ellen.” A tapasztalat megerősíti az egyházatyák véleményét: a Sátánt ingerli a húsvéti kegyelemáradat, s ilyenkor erősebben ostromolja a lelkeket, ők azonban Krisztus erejére támaszkodnak, és megerősödve, lelkileg fejlettebben kerülnek ki az összecsapásból.

Nagyböjt 2. vasárnapja!

A Színeváltozás evangéliumát ma a nagyböjti értelme szerint hallgatjuk. Az Atya szava rámutat Krisztusra: Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok! Krisztus legyen tehát a nagyböjti vezérünk. De miben? – Ő Mózessel és Illéssel együtt jelent meg a Hegyen. A két ószövetségi szent mutatta előre a vezeklő, előkészülő, böjtölő időnek isteni mértékét, melyet aztán Krisztus szentesített: a 40 napos szent-időt.

Mózes 40 napig engesztelt, 40 napig böjtölt Illés, 40 napig böjtölt a mi Urunk is. Ez a mai evangélium fő motívuma! A hegyről lejövet Krisztus megmondta a szenvedését, a hegyen viszont megmutatta a dicsőségét. Mi követjük őt a szenvedésében, s ő bevezet minket a dicsőségébe. Ezt a színeváltozást hajtja végre rajtunk, az Egyház liturgiája.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, népünkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért és a Váci Egyházmegyei Zsinat munkájáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.