A SZENT NEGYVENNAP
A szent negyven nap felkészülés a húsvét titkában való elmélyülésre, vagyis az egyesülésre Jézus halálával és feltámadásával: magával Jézussal, aki értünk meghalt és feltámadt; Hogy mi is készek legyünk Vele meghalni a bűnnek, önzésünknek, s Vele élni a szeretet feltámadott életét. A szent negyven nap ezért természetszerűen a szentségekre felkészülés utolsó ideje – a katekumenek utolsó „lelkigyakorlata”. Hiszen a katekumenek a szentségekben éppen azt kérik, hogy egyesüljenek Jézussal: az ő halálával és feltámadásával. De ugyanezért volt ez az időszak az egész közösség ünnepe is, hiszen mindannyian ugyanezt az elhatározást újították meg magukban: hogy egyesülni szeretnének Jézus halálával és feltámadásával, s szeretnék hogy önmagukban és maguk között megjelenhessen Ő, a Feltámadott.
A hívő ember életének első nagy fordulata, amikor felfedezi a Végtelen Istent – a teremtő és mindenható Szeretetet – aki átöleli őt, szereti, gondját viseli… de aki valamiképpen „kívül” van, távol van… A második megtérés hogy felfedezzük a közeli Isten, aki „belül” van önmagukban, és aki „köztünk” is megjelenhet, ha tudatosan próbáljuk úgy szeretni egymást, ahogyan Ő szeret minket. Idei nagyböjtünk sajátos meghívása lehet, hogy fedezzük fel, és újra és újra „szüljük meg” Jézust magunk között (Mt 18,20). Ez a megtérés minden napos új nekiindulást kíván, hogy ma ismét tettekkel próbálom szeretni embertársaimat, és sajátosan azokat, akikkel Jézus szeretete összeköt. Hogyan kerülhetünk élő kapcsolatba a bennünk élő Jézussal? Ha törekszünk az Ő szemével látni, az Ő szavaival szólni, az Ő lelkével gondolkodni…; s ha Vele egyesülten fordulunk embertársaink felé. Aki a benne élő Jézussal alakítja kapcsolatait keresztény testvéreivel (és embertársaival), az megtapasztalja, hogy Jézus megjelenik közöttük (Mt 18,20).
A Szent Negyven Nap vasárnapi olvasmányai a legjobb útmutatóink a Jézussal való benső találkozás útján. – Ezek alapján készíthetünk lelki tervet a nagyböjt 6 hetére: Hamvazószerda utáni csütörtök, péntek, szombat Minden porrá lesz, ami nem szeretetből fakad.
Nagyböjti feladat: Tervezzük meg nagyböjtünk elhatározásait: a napi jótetteket (konkrétan mit is fogok tenni ezen a héten pl. a családban?) valamiről lemondok (édesség, TV) vagy valamit vállalok szeretetből a családi közös ima mikor és hogyan lesz? Kiengesztelődés ideje – Istennel (gyónás?!) – embertársaimmal (kivel is kellene kiengesztelődnöm?)
Ima: Uram arra hívsz, hogy térjetek meg. Szeretnék megtérni! átadni neked nagyböjtömet. Szentlélek újíts meg – alakítsd bennem Jézust… Adj fényt, hogy felfedezzem bűneimet – s tudjak hinni az újrakezdésben. Add, hogy Te légy világosság bennem mások számára!
1. hét. Evangélium: Jézus megkísértése… Minket is megkísért a test, a hiúság, a pénz.. Ige: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten ajkáról való!” (Mt) Heti feladat: Ha még nem tettük meg – tervezzük meg a nagyböjtöt. Vö. előző hét feladata. Minden lemondás figyelmeztessen: a földi dolgoknál (kenyérnél) sokkal nagyobb, ha Isten akaratát teszem – ha szeretek
Ajánlás: Mondjunk Igent azonnal, örömmel Istennek – családtagok kérésére, Isten hívásaira, lefekvésre, felkelésre. Hogy ne a test uralkodjék rajtunk (nemcsak kenyérrel él az ember), hanem Isten igéje
Ima: „Dicsőítelek Uram, Istenem, hogy minden földi teljesítményemnél, erőforrásomnál Te nagyobb vagy… S ha nem a földi támaszokban – kenyérben – bízok, a Te Igéd isteni módon képes megújítani.”
2. hét: Evangélium: Jézus színeváltozása. – Jézus beszél Atyjával, imádkozik – ekkor láthatóvá lesz ragyogása – az apostolok örülnek Ige: „Ez az én szeretett Fiam…”
Heti terv: Az imádság elmélyítése – és az Öröm Határozzam el, hogy legalább reggel és este (esetleg napközben) megállok imádkozni: s felmegyek Jézussal a Hegyre – s megcsodálom ragyogását… Hogy a nap minden eseményében örömmel IGENT akarok mondani neki. Legalább naponta egyszer keressek kapcsolatot valakivel, szerezzek örömöt valakinek. Keressem az alkalmakat, hogy keresztény testvéreimmel egy szót, tekintetet váltsak, hogy Jézus közöttünk lehessen, hogy megerősítsem az Ő jelenlétét köztünk!
Ima (Minden reggeli imám ilyen elindulás lehetne): Jézusom, Te vagy a mindenség Ura, s bennem élsz.- Veled szeretnék nekiindulni a napnak – felebarátaim felé, – hogy a Te szeretetedet adjam nekik, s Te megjelenhess köztünk.
3. hét: Evangélium: Jézus élő vizet ad… – Ige: „A víz, amelyet én adok örök életre szökellő vízforrás lesz benne”. (Jézus élni akar bennünk a szentségek által)
Ima: „Jézus! A lelkem száraz és szomjas. Adj nekem is élő vizet! önmagadat, Lelkedet! Add, hogy azoknak, akikkel ma találkozom csak a belőled fakadó élő vizet adjam”
Heti tervem: Felfedezni a Szentmisét, mint az élő víz forrását (Jézus megjelenik az Igében, az Eukarisztiában, a közösségben) … Volna-e módom egy-egy hétköznapi misére, szentséglátogatásra?
– Napközben hálát adni és dicsőíteni lelkemben Istent. Kihasználom a szentgyónást – mint a megújulás szentségét! Naponta legalább egy testvérrel kapcsolatot keresek – hogy a szívemben levő élő vízforrásból tápláljam – hogy Jézus közöttünk lehessen. Készítsünk egyéni és családi tervet: hogyan tudjuk a vasárnapi szentmisét valóban hetünk középpontjává tenni… Hogy járulunk hozzá, hogy a közösség miséi szépek legyenek: az Atya gyermekeinek legnagyobb ünnepei – ahol Jézus élő vizet ad nekünk…(Időben érkezünk a szentmisére?) A szentmisére ugy megyek, hogy hozzá akarok járulni, hogy ott Jézus közöttünk lehessen? Tudatosan keresem a kapcsolatot mise után – közeliekkel és újakkal is?
4.hét: Evangélium: A vakon-született meggyógyítása.
Ige: „Világossága vagyok a világnak…”
Ima: „Uram vak vagyok! Nyisd meg a szemem, hogy lássam fényedet: nyisd meg a lelkem, hogy felismerjelek lelkemben – s a te feltámadásod fényét tudjam közvetíteni másoknak”
Heti feladat: Éljek úgy mint a „fény gyermeke „, mint Jézushordozó Legyek az öröm, a remény hordozója – különösen ott, ahol nehéz. Mondjam minden sötétségben a bennem élő Jézusnak (aki az Atyával együtt a mindenség Ura): ” Neked! – Nyisd meg a szemem, hogy meglássalak… ” Lépjek oda ahhoz, aki a legkisebb, akinek fáj valami, aki a fájdalom sötétjében jár: hogy felragyogjon világossága, megnyiljék szeme – az örömre (Isten jelenlétére)
5. hét: Evangélium: Lázár feltámasztása.
Ige: „Én vagyok a feltámadás és az élet.”
Ima: „Uram halott vagyok bűneim, gyengeségem miatt. Hogy jövök én ahhoz, hogy bennem élj?! hogy méltó legyek arra, hogy hordozzalak és tanúd legyek?! Hogy megjelenhess köztünk? Támadj fel bennem!”
Heti feladat: Légy tanúja a feltámadásnak! – hogy minden gyengeségből, halálból van feltámadás. Ha úgy érzed gyenge vagy, halott, erőtlen (fáradság, rosszkedv vagy hibáid súlya nyom le): mondd Jézusnak: „Neked” – és az ő erejéből szeress tovább – s megtapasztalod magadban és köztetek a feltámadást. Ha reménytelenséggel, fájdalommal, hibákkal találkozol (családban, iskolában, munkahelyen), azzal a hittel lépj oda, hogy Jézus fel tudja támasztani a halottat: – keresd hogy segíthetsz a rászorulónak.
6.hét: Nagyhét.
Ige: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz bennem, az nem hal meg örökre”
– Legyen ez a hét Jézus halálának és feltámadásának ünneplése – egyéni és (ha lehet) családi életünkben!
Feladat: minden halálon győzzön a szeretet (szeressek minden helyzetben, hogy győzhessen és feltámadhasson Jézus bennem és köztünk.)
Különösen: minden fájdalomban egyesülj a szenvedő Jézussal…
Határozd el, hogy részt veszel a szent 3 nap liturgiáin – hogy megújíthassanak… A katekumenek számára is a szentségekre való utolsó felkészülés lépései ezek. E 3 napban éljük a napok titkait: Szentmise – Kereszthalál – Feltámadás