Liturgia magyarázat 2017. április 30.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van Húsvét 3. vasárnapja! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését! Az evangélium Jézus megjelenéseinek sorát folytatva elbeszéli, miként erősítette meg az apostolokat Jézus a feltámadása utáni 40 nap alatt, s miként adta meg az utolsó tanításait és az egyházalapító intézkedéseit.

Folytatjuk a Hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Milyen kapcsolat van az igazság, a szépség és a szakrális művészet között?

Az igazság önmagától szép. Magában hordozza a lelki szépség ragyogását. Az igazságnak a szavakon túl is sok kifejezési formája van, különösen a művészi alkotások, melyek az Istentől kapott talentum és az emberi erőfeszítés gyümölcsei. A szent művészetnek, hogy igaz és szép legyen, meg kell mutatnia, és dicsőítenie kell az Istennek Krisztusban megjelent misztériumát, és el kell vezetnie Istennek, a Teremtőnek és Üdvözítőnek, az Igazság és a Szeretet végtelen Szépségének imádására és szeretetére.

  1. Mit követel a kilencedik parancsolat?

A kilencedik parancsolat megköveteli a bűnös testi kívánságok legyőzését gondolatokban és vágyakban. Az ilyen kívánságok elleni küzdelem a szív megtisztulása és a mértékletesség erényének gyakorlása által történik.

  1. Mit tilt a kilencedik parancsolat?

A kilencedik parancsolat tiltja a hatodik parancsolat által tiltott cselekedetekre irányuló gondolatok és vágyak ápolását.

  1. Hogyan lehet elérni a szív tisztaságát?

A megkeresztelt ember a szív tisztaságára Isten kegyelmével és a rendetlen vágyak ellen harcolva, a tisztaság erénye és ajándéka, a szándék tisztasága, a külső és belső látás tisztasága, az érzelmek és a képzelet megfegyelmezése és az imádság által juthat el.

  1. Miket követel még a tisztaság (latinul a puritas)?

A tisztaság igényli a szemérmességet, mely őrizve a személy intimitását, kifejezi a tisztaság finomságát, szabályozza a tekintetet és a gesztusokat a személyek és közösségük méltóságának megfelelően. Megszabadít a széles körben elterjedt erotizmustól, és távol tart mindattól, ami a beteges kíváncsiságot táplálja. Megkívánja állandó küzdelemmel a társadalmi környezet megtisztítását is, az erkölcsi lazaság ellen, mely az emberi szabadság téves felfogásán alapul.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2017. április 23.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van Húsvét 2. vasárnapja, vagyis az Isteni Irgalmasság vasárnapja! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Húsvét 2. vasárnapját – fehérvasárnapot – Szent II. János Pál pápa az isteni irgalmasság vasárnapjának nyilvánította Szent Fausztina nővér magán-kinyilatkoztatása alapján. Elena Kowalska Lengyelországban született, 1925-ben fölvételét kérte az Irgalmas Szűz Nővéreinek zárdájába. Isten rendkívüli kegyelmekkel halmozta el. Jézus Szent Fausztina nővérre bízta irgalmasságának örömhírét.

Jézus fölszólította, hogy hirdesse

  1. a minden embernek szóló isteni irgalmasság kinyilatkoztatását;
  2. szüntelenül kérje ezt az irgalmat mindenki számára;
  3. terjessze az isteni irgalmasság tiszteletét.

Naplójában, Jézus kívánsága szerint, mindent hűségesen följegyzett. Az isteni irgalmasság tiszteletének terjesztése eszközeként Jézus átadott egy képet Szent Fausztina nővérnek, melyen a Szent Szívből áradó két – fehér és piros – sugár az

igazságosság és irgalmasság,

a bűnbánat és a bűnbocsánat,

az áldozat és az engesztelés,

a felebaráti szeretet és az isteni szeretet – szimbóluma.

Az Apostoli Penitenciaria 2002. június 29-én kelt dekrétuma szerint teljes búcsút nyerhetnek azok, akik a szokásos feltételeket – gyónás, áldozás, imádság a Szentatya szándékára – teljesítik. A búcsú elnyerésére minden templomban, vagy kápolnában van lehetőség.

Húsvét 2. vasárnapja, magyar népi nevén: Fehérvasárnap

Az ünnep nevét az magyarázza, hogy a megkereszteltek eddig a napig hordták a keresztelési ruhát. Sok helyütt ez az elsőáldozás napja. A napi evangéliumban hármas örömhírt hallunk:

  1. Krisztus először jelent meg megújult, szellemi – de a szenvedés sebeit megőrző – testében az apostolai előtt.
  2. Átadta nekik a megváltó halál első gyümölcsét, a bűnbocsánat hatalmát, s ezzel megnyitotta a kegyelem országát, mely „nekünk készíttetett a világ kezdetétől”.
  3. Húsvét után nyolc nappal, tehát éppen a mai napon, Tamás kételkedését hitre fordította, hogy ezzel nekünk, késői utódoknak is erős bizonyítékot adjon feltámadásáról.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2017. április 16.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van Húsvét Vasárnapja, Krisztus feltámadása! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Ez az a nap, melyet az Úr szerzett, alkotott nekünk, örvendezzünk és vigadjunk rajta! Felértünk a győzelem hegyére, a világosság győzött a sötétség felett, az élet a halál felett!

Krisztus a saját erejéből – az Atyával közös Istensége erejével – föltámadott a sírból. Ezzel igazolta Istenségét, igazolta tanítását, igazolta, hogy saját akaratából tette le az életét nagypénteken, és hatalma van fölvenni azt. Azt mondta: „Rontsátok le ezt a templomot – ezt saját testének templomára értette – és én harmadnapra fölépítem azt.

Húsvétkor támadt fel a bűn és sötétség halálából az emberiség és minden egyes ember. „Ahogy Krisztus a halottaiból feltámadt, úgy járjunk mi is az életnek új útjain – mondta Szent Pál apostol. Ennek tanúbizonyságai voltak az ősegyházban a Húsvét éjszakáján megkereszteltek, akik fehér ruhába öltözve jöttek vasárnap, és az egész héten át a szentmisére. A megtérésük első buzgósága a hívők közösségét is megerősítette a keresztény életben, s ma is át kell mindnyájunknak élni a lelki föltámadás örömét.

Krisztus feltámadása magában hordja valamennyiünk testi föltámadásának ígéretét és zálogát. Krisztus nem önmagáért támadt föl, hiszen Istenségének nem árthatott a halál, hanem azért, hogy a föltámadt szent emberségén át reánk is kiárassza a feltámadás erejét. Ezért Húsvét a keresztény reménységnek, az örökkévalóságba beletekintő bizakodásnak ünnepe.

Ezekben a szent napokban elmélkedjünk Urunk megváltó haláláról, szenvedéstörténetéről, isteni ajándékairól. Testvéri örömmel, egymás felé kinyílva, „kitágult lélekkel” ünnepeljük a Húsvétot. Ne feledjük el Pál intelmét: „Ha Krisztussal feltámadtatok, az odafenn-valókat keressétek!”. Időzzünk tehát minél többet a feltámadt Krisztus társaságában! Ugyanakkor a természetes örömöket is beépíthetjük természetfölötti vigasságunkba. Az Egyház elfogadja az ünnepi étkezések szépségét, s ezért ha a húsvéti asztal javait vasárnap reggel a pap elé visszük, Ő megáldja azokat. – Ez a tojás-, hús- és egyéb étel-áldás!

A húsvéti ujjongásnak legmagasabb pontja a nagymise! Minden, ami a szent három-nap alatt szóban, tettben, előképben megjelent, az most titokzatos valóság és jelenlét: „Krisztus, a mi húsvéti Bárányunk föláldoztatott”, s mi most a szent lakomában egyesülhetünk vele. Az oltár ünnepi díszben fénylik – kezdjük meg hát az allelujás szentmisénket!

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2017. április 2.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van a Nagyböjt 5. vasárnapja! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Ma van a Nagyböjt 5. vasárnapja (magyar népi nevén: Feketevasárnap)

Még 14 nap van Húsvétig. Az Egyház zsolozsmája így mondja: „Ezek azok a napok, amelyeket meg kell ülnötök a maga idejében, a 14. napon lesz az Úr Pászkája, s a 15.-en ünneplitek a Magasságbeli Úr főünnepét.” A liturgiában egyre erősebben rajzolódik ki a SZENVEDŐ KRISZTUS képe, megjelenik előttünk a Fájdalmak Férfia. Sírjunk miatta és vegyünk részt fájdalmaiban.

Az eltakart keresztről:

Az Egyház régi szokása, hogy e naptól fogva Nagypéntekig eltakarja a kereszteken a Megváltó alakját. Erre a szokásra többféle magyarázat van:

Magyarországon a középkorban minden képet, szobrot és feszületet fekete lepellel takartak el, innét ered a „Feketevasárnap” elnevezés. A századok során aztán ez a lepel a nagyböjt általános színét vette magára, lila lett. A képeket, szobrokat eltakarjuk, amint virággal sem díszítjük a templomot, úgy ezekkel sem akarjuk ékesíteni az Isten házát, mert az egyre közeledő Nagyhéten csak a legfontosabbakra akarunk figyelni.

Egyes korokban az ékkövekkel díszített keresztet is el akarták fedni, mint a Nagyhéttől idegen pompát. El akarták fedni a keresztet azért is, hogy ne váljék megszokottá. Nagypénteken majd a kinyilatkoztatás erejével jelenik meg előttünk a lepel alól lassanként előtűnő kereszt, rajta a megölt Istenfiával. Addig azonban, a szenvedés eme két hetében nem látjuk a keresztet, mégis ünnepeljük.

A letakarásnak van egy másik, manapság elfeledett, azonban nagyon ősi és mélyen emberi oka, értelme. A szentet eltakarjuk, mert azt az emberi szem nem képes felfogni. Az ókori Kelet vallásaiban ugyanúgy megtaláljuk ezt a motívumot, mint az Ószövetségi Szent Sátornál, Mózes elfödött arcánál.

A liturgiában ma is megmaradt a cibóriumra akasztott vélum, azaz kis selyem köpeny, a szentségi áldáskor használt vélum – a pap selyem stólája, és egyes helyeken a tabernákulum előtti fátyol használatában. A letakart kereszt jelzi, hogy alatta valami első látásra nem érthető, magán túlmutató jel, szentség van! Nagypénteken majd szentségként, kegyelemközvetítőként jelenik meg a Kereszt. Erről beszél a szentmisében a prefáció is: „a Kereszt kimondhatatlan ereje hirdeti Krisztus győzelmét a világ felett”. Ez a kimondhatatlanság, misztérium-jelleg jelenik meg a kereszt letakarásában.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2017. március 12.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van a Nagyböjt 2. vasárnapja! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Mit tanít a II. Vatikáni Zsinat a nagyböjtről?

A Szent Negyven-napnak két jellegzetes belső tulajdonsága van: egyrészt és elsősorban ez a keresztségre való előkészítésnek, és az arról való megemlékezésnek, másrészt pedig ez a töredelemnek az ideje. Ezért kell, hogy a hívők ebben az időben még nagyobb buzgósággal hallgassák az Isten igéjét, több időt fordítsanak az imádságra, és így készüljenek a húsvéti misztérium méltó megünneplésére.

Mi történik az Egyházban évről évre, a nagyböjti időszakban ?

Az Egyház nemcsak megemlékezik Krisztus húsvéti misztériumáról, hanem a liturgiában megújítja is azt, hogy a hívők egyesülhessenek a Megváltójukkal és felfoghassák az Ő kegyelmeit. A nagyböjt, az évenkénti tavaszi tisztulás, és a lélekújulás ideje az Egyházban, de a kemény szellemi harcé is. Krisztus harcba szállt a Sátánnal a böjtölése által, a kísértés visszaverése által, a tanítása, és a gyógyító csodái által, legfőképpen pedig az önként vállalt szenvedése, és a halála által. A kereszten látszólag vereséget szenvedett, de valójában a halálának percében rontotta le a Sátán birodalmát!

Krisztus évről évre megvívja harcát a híveiért, a nagyböjtben. „Nektek nem a test és vér ellen kell harcolnotok, hanem az evilág Fejedelme – vagyis a Sátán – ellen.” A tapasztalat megerősíti az egyházatyák véleményét: a Sátánt ingerli a húsvéti kegyelemáradat, s ilyenkor erősebben ostromolja a lelkeket, ők azonban Krisztus erejére támaszkodnak, és megerősödve, lelkileg fejlettebben kerülnek ki az összecsapásból.

Nagyböjt 2. vasárnapja!

A Színeváltozás evangéliumát ma a nagyböjti értelme szerint hallgatjuk. Az Atya szava rámutat Krisztusra: Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok! Krisztus legyen tehát a nagyböjti vezérünk. De miben? – Ő Mózessel és Illéssel együtt jelent meg a Hegyen. A két ószövetségi szent mutatta előre a vezeklő, előkészülő, böjtölő időnek isteni mértékét, melyet aztán Krisztus szentesített: a 40 napos szent-időt.

Mózes 40 napig engesztelt, 40 napig böjtölt Illés, 40 napig böjtölt a mi Urunk is. Ez a mai evangélium fő motívuma! A hegyről lejövet Krisztus megmondta a szenvedését, a hegyen viszont megmutatta a dicsőségét. Mi követjük őt a szenvedésében, s ő bevezet minket a dicsőségébe. Ezt a színeváltozást hajtja végre rajtunk, az Egyház liturgiája.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2017. február 19.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 7. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Mi a feladata a vállalatvezetőknek?

A vállalatvezetők felelősek a tevékenységeik gazdasági és ökológiai eredményeiért. Tekintettel kell lenniük a személyek javára, s nem csak a profit növelésére, ámbár a profitra szükség van a beruházások, a vállalat jövője, a foglalkoztatottság és a gazdasági élet normális menete szempontjából.

  1. Milyen kötelességei vannak a munkásoknak?

A munkájukat lelkiismeretesen, szakértelemmel és odaadással kell végezniük, és az esetleg fölmerülő nézeteltéréseket dialógussal kell megoldaniuk. Az erőszakmentes sztrájkhoz folyamodás erkölcsileg akkor megengedett, amikor – figyelembe véve a közjót – szükséges eszköznek tűnik, egy arányos előny eléréséhez.

  1. Hogyan kell megvalósítani a nemzetek közötti igazságosságot és szolidaritást?

Nemzetközi szinten az összes nemzeteknek és intézményeknek a szolidaritás szellemében kell tevékenykedniük, a nyomor, az erőforrások és a gazdasági eszközök egyenlőtlensége, a gazdasági és szociális igazságtalanságok, a személyek kizsákmányolása, a szegény országok adóssághalmozása, a kevésbé fejlett országok fejlődését akadályozó gonosz mechanizmusok megszüntetése vagy csökkentése érdekében.

  1. A keresztények hogyan vesznek részt a politikai és társadalmi életben?

A világi hívők közvetlenül kapcsolódnak be a politikai és társadalmi életbe, amikor mindenkivel együttműködnek, mint az evangélium hiteles tanúi és a béke és az igazságosság munkásai.

  1. Mi indít a szegények szeretetére?

A szegények iránti szeretetre a boldogságok evangéliuma és Jézus példája indít, aki oly nagy figyelemmel volt a szegények iránt. Jézus mondta: „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek”. A szegények iránti szeretet abban valósul meg, hogy törődünk az anyagi szegénységükkel és elkötelezetten harcolunk a kulturális, erkölcsi és vallási szegénység számos formája ellen is. Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei, és a századok során alapított sok jótékonysági intézmény tanúja annak a szegények iránti kiemelt szeretetnek, amely jellemző Jézus tanítványaira.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2017. február 12.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 6. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Hogyan kell élni a társadalmi és gazdasági életet?

Az erkölcsi rend keretein belül, a teljes ember és az egész emberi közösség szolgálatában, tiszteletben tartva a szociális igazságosságot. Az embert kell tekinteni a szerzőjének, központjának és céljának

  1. Mi ellenkezik az Egyház szociális tanításával?

Az Egyház szociális tanításával ellenkeznek azok a gazdasági és társadalmi rendszerek, amelyek föláldozzák a személyek alapvető jogait, vagy a profitot tekintik kizárólagos törvényüknek és végső céljuknak. Ezért az Egyház elutasítja a modern időkben a „kommunizmushoz” vagy a „szocializmus” ateista és totalitárius formáihoz kapcsolódó ideológiákat. Továbbá elutasítja a „kapitalizmus” gyakorlatában az individualizmust és a piac törvényének az emberi munkával szembeni abszolút elsőbbségét.

  1. Mi a munka jelentősége az ember számára?

A munka az ember számára kötelesség és jog, amely által együttműködik a Teremtő Istennel. A személy – hivatásszerűen és szakértelemmel dolgozva – megvalósítja a természetébe írt képességeket, fölemeli a Teremtő ajándékait és a kapott talentumokat. Fenntartja önmagát és a családtagjait, és szolgálja az emberi közösséget. Ezek mellett – az Isten kegyelmével – a munka, a többiek üdvösségére, a megszentelés és a Krisztussal való együttműködés eszköze lehet.

  1. Milyen munkához van joga minden embernek?

Mindenki számára biztosítani kell a biztos és tisztességes munka lehetőségét, igazságtalan diszkriminációk nélkül, tiszteletben tartva a gazdasági kezdeményezés szabadságát és a méltányos fizetést.

  1. Milyen felelőssége van az államnak a munkával kapcsolatban?

Az állam feladata, hogy gondoskodjék a tulajdon és az egyéni szabadság feltételeinek biztosításáról, továbbá a stabil fizetőeszközről és a hatékony közszolgálatról; hogy felügyelje és irányítsa az emberi jogok gyakorlását a gazdasági szektorban. A körülményeknek megfelelően a társadalomnak segítenie kell a polgárokat abban, hogy munkát találjanak.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2017. február 5.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 5. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Mi a magántulajdon rendeltetése?

A magántulajdon célja az, hogy biztosítsa az egyes személyek szabadságát és méltóságát, azáltal, hogy segíti mindazok alapvető szükségleteinek kielégítését, akikért felelősek vagyunk, és másokét, akik szükséghelyzetben vannak.

  1. Mit parancsol a hetedik parancsolat?

A hetedik parancsolat előírja mások javainak tiszteletét, az igazságosság, a szeretet, a mértéktartás és a szolidaritás gyakorlása által. Részleteiben megköveteli az adott ígéretek és a megkötött szerződések megtartását; az elkövetett jogtalanságok orvoslását és az okozott kár megtérítését; a teremtés épségének tiszteletben tartását az univerzumban található ásványi, növényi és állati erőforrások okos és mértéktartó használatával, különös tekintettel a kihalással fenyegetett fajokra.

  1. Hogyan kell viselkednie az embernek az állatokkal szemben?

Az embernek az állatokkal, mint Isten teremtményeivel, jó-akarattal kell bánnia, elkerülve mind a túlzott szeretetet, mind a meggondolatlan felhasználásukat.

  1. Mit tilt a hetedik parancsolat?

A hetedik parancsolat elsősorban a lopást tiltja, mely mások javainak elvétele a tulajdonos akarata ellenére. Ez valósul meg a bérek igazságtalan fizetésekor, a javak értékével való spekulációban, amellyel mások kárára húznak hasznot, és a megegyezések és szerződések meg nem tartásában. Tiltja továbbá a pénzügyi vagy kereskedelmi csalásokat, a szándékos károkozást a magán- vagy köztulajdonban. Tiltja az uzsorát, a korrupciót, a közjavak magáncélra történő használatát, a vétkesen rosszul végzett munkát, és a tékozolást.

  1. Mit tartalmaz az Egyház szociális tanítása?

Az Egyház szociális tanítása alapelveket tartalmaz, kritériumokat fogalmaz meg az ítélet-alkotáshoz, cselekvési szabályokat és irányulásokat javasol.

  1. Mikor avatkozik be az Egyház szociális kérdésekbe?

Az Egyház, azáltal, hogy erkölcsi ítéletet mond, akkor avatkozik be gazdasági és szociális kérdésekbe, amikor az emberi személy alapvető jogai, a közjó és a lelkek üdvössége azt megköveteli.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2017. január 29.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 4. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Miért erkölcstelen a mesterséges megtermékenyítés?

Azért erkölcstelen, mert az élet továbbadását elszakítják attól az aktustól, mellyel a házastársak kölcsönösen önmagukat odaajándékozzák, és így az emberi személy eredetét és rendeltetését a technika uralma alá helyezik. Azzal, hogy olyan technikát alkalmaznak, amely sérti a gyermek jogát ahhoz, hogy egy általa ismert apától és anyától szülessék, akiket házasság köt egymáshoz és kizárólagos joguk van ahhoz, hogy csak egymás által váljanak szülővé.

  1. Miként kell tekinteni a gyermekre?

A gyermek az Isten ajándéka. Nem létezik az a jog, hogy gyermeke legyen valakinek bármi áron. Ellenben létezik a gyermek joga arra, hogy szülei házastársi aktusának legyen a gyümölcse, és az a jog is, hogy fogantatása pillanatától személyként tiszteljék.

  1. Mit tehetnek a gyermektelen házastársak?

Amikor a házastársak nem kapják meg a gyermek ajándékát, miután kimerítették a törvényes orvosi lehetőségeket, megmutathatják nagylelkűségüket a gyámság és az örökbefogadás vállalásával vagy a felebaráti szeretet komoly gyakorlásával.

  1. Mely cselekmények sértik a házasság méltóságát?

A házasságtörés, a válás, a többnejűség, a vérfertőzés, a szabad kapcsolatok, a házasságot megelőző vagy azon kívüli nemi aktus.

  1. Mit tartalmaz a hetedik parancsolat?

A hetedik parancsolat tartalmazza a javak egyetemes rendeltetését, elosztását és magántulajdonát; a személyek és javaik, valamint az egész teremtés épségének a tiszteletét. Az Egyház e parancsolatra építi szociális tanítását is, mely magában foglalja a gazdasági tevékenység, a társadalmi és politikai élet szabályait, a munkához való jogot és a munkára való kötelezettséget, a nemzetek közötti igazságosságot és szolidaritást, és a szegények szeretetét.

  1. Milyen feltételek mellett van az embernek joga a magántulajdonhoz?

A magántulajdonhoz való jog föltételezi, hogy azt jogosan szerezték vagy kapták. Elsőbbsége van a javak egyetemes rendeltetésének, amennyiben az összes ember alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2017. január 22.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 3. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Miért tiltja a hatodik parancsolat az összes, tisztaság elleni bűnöket akkor is, ha így fogalmaz: „Ne törj házasságot?”

A Tízparancsolat bibliai szövegében azt olvassuk, hogy „Ne törj házasságot”. Az Egyház hagyománya átfogóan követi az Ó- és Újszövetség erkölcsi tanítását, és a hatodik parancsolatot az összes tisztaság elleni bűn összefoglalásának tekinti.

  1. Milyen feladatai vannak a polgári hatóságoknak a tisztasággal kapcsolatban?

A polgári hatóságok kötelesek előmozdítani az emberi személy méltóságának tiszteletét, hozzá kell járulniuk a tisztaságot támogató környezet megteremtéséhez úgy is, hogy megfelelő törvényekkel akadályozzák meg a tisztaságot sértő bűnöket, hogy megvédjék a kiskorúakat és a gyengébbeket is.

  1. Melyek a házastársi szeretet értékei, amelyekre a szexualitás rendeltetett?

A házastársi szerelem javai, amelyeket a Házasság szentsége megszentel, a következők: egység, hűség, fölbonthatatlanság és nyitottság a termékenységre.

  1. Mit jelent a házastársi aktus?

A házastársi aktusnak kettős jelentése van: egyesítő (a házastársak kölcsönös ajándékozása) és életadó (nyitottság az élet továbbadására). Senki sem szakíthatja szét, ezek egyikét vagy másikát kizárva, azt az elválaszthatatlan összetartozást, melyet az Isten akart.

  1. Mikor erkölcsös a születésszabályozás?

A születésszabályozás, amely a felelős atyaság és anyaság egyik szempontja, akkor egyezik az erkölcsiséggel, amikor a házastársak külső kényszer nélkül, nem önzésből, hanem komoly megfontolással és az erkölcsiség kritériumaival megegyező módszerekkel gyakorolják.

  1. Melyek a születésszabályozás erkölcstelen eszközei?

Belsőleg erkölcstelen minden cselekedet – mint a sterilizáció és a fogamzásgátlás –, amelyet a házastársi aktusra készülve végeznek, hogy megakadályozzák az élet továbbadását

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.