Liturgia magyarázat 2017. március 12.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van a Nagyböjt 2. vasárnapja! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Mit tanít a II. Vatikáni Zsinat a nagyböjtről?

A Szent Negyven-napnak két jellegzetes belső tulajdonsága van: egyrészt és elsősorban ez a keresztségre való előkészítésnek, és az arról való megemlékezésnek, másrészt pedig ez a töredelemnek az ideje. Ezért kell, hogy a hívők ebben az időben még nagyobb buzgósággal hallgassák az Isten igéjét, több időt fordítsanak az imádságra, és így készüljenek a húsvéti misztérium méltó megünneplésére.

Mi történik az Egyházban évről évre, a nagyböjti időszakban ?

Az Egyház nemcsak megemlékezik Krisztus húsvéti misztériumáról, hanem a liturgiában megújítja is azt, hogy a hívők egyesülhessenek a Megváltójukkal és felfoghassák az Ő kegyelmeit. A nagyböjt, az évenkénti tavaszi tisztulás, és a lélekújulás ideje az Egyházban, de a kemény szellemi harcé is. Krisztus harcba szállt a Sátánnal a böjtölése által, a kísértés visszaverése által, a tanítása, és a gyógyító csodái által, legfőképpen pedig az önként vállalt szenvedése, és a halála által. A kereszten látszólag vereséget szenvedett, de valójában a halálának percében rontotta le a Sátán birodalmát!

Krisztus évről évre megvívja harcát a híveiért, a nagyböjtben. „Nektek nem a test és vér ellen kell harcolnotok, hanem az evilág Fejedelme – vagyis a Sátán – ellen.” A tapasztalat megerősíti az egyházatyák véleményét: a Sátánt ingerli a húsvéti kegyelemáradat, s ilyenkor erősebben ostromolja a lelkeket, ők azonban Krisztus erejére támaszkodnak, és megerősödve, lelkileg fejlettebben kerülnek ki az összecsapásból.

Nagyböjt 2. vasárnapja!

A Színeváltozás evangéliumát ma a nagyböjti értelme szerint hallgatjuk. Az Atya szava rámutat Krisztusra: Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok! Krisztus legyen tehát a nagyböjti vezérünk. De miben? – Ő Mózessel és Illéssel együtt jelent meg a Hegyen. A két ószövetségi szent mutatta előre a vezeklő, előkészülő, böjtölő időnek isteni mértékét, melyet aztán Krisztus szentesített: a 40 napos szent-időt.

Mózes 40 napig engesztelt, 40 napig böjtölt Illés, 40 napig böjtölt a mi Urunk is. Ez a mai evangélium fő motívuma! A hegyről lejövet Krisztus megmondta a szenvedését, a hegyen viszont megmutatta a dicsőségét. Mi követjük őt a szenvedésében, s ő bevezet minket a dicsőségébe. Ezt a színeváltozást hajtja végre rajtunk, az Egyház liturgiája.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2017. február 19.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 7. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Mi a feladata a vállalatvezetőknek?

A vállalatvezetők felelősek a tevékenységeik gazdasági és ökológiai eredményeiért. Tekintettel kell lenniük a személyek javára, s nem csak a profit növelésére, ámbár a profitra szükség van a beruházások, a vállalat jövője, a foglalkoztatottság és a gazdasági élet normális menete szempontjából.

  1. Milyen kötelességei vannak a munkásoknak?

A munkájukat lelkiismeretesen, szakértelemmel és odaadással kell végezniük, és az esetleg fölmerülő nézeteltéréseket dialógussal kell megoldaniuk. Az erőszakmentes sztrájkhoz folyamodás erkölcsileg akkor megengedett, amikor – figyelembe véve a közjót – szükséges eszköznek tűnik, egy arányos előny eléréséhez.

  1. Hogyan kell megvalósítani a nemzetek közötti igazságosságot és szolidaritást?

Nemzetközi szinten az összes nemzeteknek és intézményeknek a szolidaritás szellemében kell tevékenykedniük, a nyomor, az erőforrások és a gazdasági eszközök egyenlőtlensége, a gazdasági és szociális igazságtalanságok, a személyek kizsákmányolása, a szegény országok adóssághalmozása, a kevésbé fejlett országok fejlődését akadályozó gonosz mechanizmusok megszüntetése vagy csökkentése érdekében.

  1. A keresztények hogyan vesznek részt a politikai és társadalmi életben?

A világi hívők közvetlenül kapcsolódnak be a politikai és társadalmi életbe, amikor mindenkivel együttműködnek, mint az evangélium hiteles tanúi és a béke és az igazságosság munkásai.

  1. Mi indít a szegények szeretetére?

A szegények iránti szeretetre a boldogságok evangéliuma és Jézus példája indít, aki oly nagy figyelemmel volt a szegények iránt. Jézus mondta: „Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek”. A szegények iránti szeretet abban valósul meg, hogy törődünk az anyagi szegénységükkel és elkötelezetten harcolunk a kulturális, erkölcsi és vallási szegénység számos formája ellen is. Az irgalmasság testi és lelki cselekedetei, és a századok során alapított sok jótékonysági intézmény tanúja annak a szegények iránti kiemelt szeretetnek, amely jellemző Jézus tanítványaira.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2017. február 12.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 6. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Hogyan kell élni a társadalmi és gazdasági életet?

Az erkölcsi rend keretein belül, a teljes ember és az egész emberi közösség szolgálatában, tiszteletben tartva a szociális igazságosságot. Az embert kell tekinteni a szerzőjének, központjának és céljának

  1. Mi ellenkezik az Egyház szociális tanításával?

Az Egyház szociális tanításával ellenkeznek azok a gazdasági és társadalmi rendszerek, amelyek föláldozzák a személyek alapvető jogait, vagy a profitot tekintik kizárólagos törvényüknek és végső céljuknak. Ezért az Egyház elutasítja a modern időkben a „kommunizmushoz” vagy a „szocializmus” ateista és totalitárius formáihoz kapcsolódó ideológiákat. Továbbá elutasítja a „kapitalizmus” gyakorlatában az individualizmust és a piac törvényének az emberi munkával szembeni abszolút elsőbbségét.

  1. Mi a munka jelentősége az ember számára?

A munka az ember számára kötelesség és jog, amely által együttműködik a Teremtő Istennel. A személy – hivatásszerűen és szakértelemmel dolgozva – megvalósítja a természetébe írt képességeket, fölemeli a Teremtő ajándékait és a kapott talentumokat. Fenntartja önmagát és a családtagjait, és szolgálja az emberi közösséget. Ezek mellett – az Isten kegyelmével – a munka, a többiek üdvösségére, a megszentelés és a Krisztussal való együttműködés eszköze lehet.

  1. Milyen munkához van joga minden embernek?

Mindenki számára biztosítani kell a biztos és tisztességes munka lehetőségét, igazságtalan diszkriminációk nélkül, tiszteletben tartva a gazdasági kezdeményezés szabadságát és a méltányos fizetést.

  1. Milyen felelőssége van az államnak a munkával kapcsolatban?

Az állam feladata, hogy gondoskodjék a tulajdon és az egyéni szabadság feltételeinek biztosításáról, továbbá a stabil fizetőeszközről és a hatékony közszolgálatról; hogy felügyelje és irányítsa az emberi jogok gyakorlását a gazdasági szektorban. A körülményeknek megfelelően a társadalomnak segítenie kell a polgárokat abban, hogy munkát találjanak.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2017. február 5.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 5. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Mi a magántulajdon rendeltetése?

A magántulajdon célja az, hogy biztosítsa az egyes személyek szabadságát és méltóságát, azáltal, hogy segíti mindazok alapvető szükségleteinek kielégítését, akikért felelősek vagyunk, és másokét, akik szükséghelyzetben vannak.

  1. Mit parancsol a hetedik parancsolat?

A hetedik parancsolat előírja mások javainak tiszteletét, az igazságosság, a szeretet, a mértéktartás és a szolidaritás gyakorlása által. Részleteiben megköveteli az adott ígéretek és a megkötött szerződések megtartását; az elkövetett jogtalanságok orvoslását és az okozott kár megtérítését; a teremtés épségének tiszteletben tartását az univerzumban található ásványi, növényi és állati erőforrások okos és mértéktartó használatával, különös tekintettel a kihalással fenyegetett fajokra.

  1. Hogyan kell viselkednie az embernek az állatokkal szemben?

Az embernek az állatokkal, mint Isten teremtményeivel, jó-akarattal kell bánnia, elkerülve mind a túlzott szeretetet, mind a meggondolatlan felhasználásukat.

  1. Mit tilt a hetedik parancsolat?

A hetedik parancsolat elsősorban a lopást tiltja, mely mások javainak elvétele a tulajdonos akarata ellenére. Ez valósul meg a bérek igazságtalan fizetésekor, a javak értékével való spekulációban, amellyel mások kárára húznak hasznot, és a megegyezések és szerződések meg nem tartásában. Tiltja továbbá a pénzügyi vagy kereskedelmi csalásokat, a szándékos károkozást a magán- vagy köztulajdonban. Tiltja az uzsorát, a korrupciót, a közjavak magáncélra történő használatát, a vétkesen rosszul végzett munkát, és a tékozolást.

  1. Mit tartalmaz az Egyház szociális tanítása?

Az Egyház szociális tanítása alapelveket tartalmaz, kritériumokat fogalmaz meg az ítélet-alkotáshoz, cselekvési szabályokat és irányulásokat javasol.

  1. Mikor avatkozik be az Egyház szociális kérdésekbe?

Az Egyház, azáltal, hogy erkölcsi ítéletet mond, akkor avatkozik be gazdasági és szociális kérdésekbe, amikor az emberi személy alapvető jogai, a közjó és a lelkek üdvössége azt megköveteli.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2017. január 29.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 4. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Miért erkölcstelen a mesterséges megtermékenyítés?

Azért erkölcstelen, mert az élet továbbadását elszakítják attól az aktustól, mellyel a házastársak kölcsönösen önmagukat odaajándékozzák, és így az emberi személy eredetét és rendeltetését a technika uralma alá helyezik. Azzal, hogy olyan technikát alkalmaznak, amely sérti a gyermek jogát ahhoz, hogy egy általa ismert apától és anyától szülessék, akiket házasság köt egymáshoz és kizárólagos joguk van ahhoz, hogy csak egymás által váljanak szülővé.

  1. Miként kell tekinteni a gyermekre?

A gyermek az Isten ajándéka. Nem létezik az a jog, hogy gyermeke legyen valakinek bármi áron. Ellenben létezik a gyermek joga arra, hogy szülei házastársi aktusának legyen a gyümölcse, és az a jog is, hogy fogantatása pillanatától személyként tiszteljék.

  1. Mit tehetnek a gyermektelen házastársak?

Amikor a házastársak nem kapják meg a gyermek ajándékát, miután kimerítették a törvényes orvosi lehetőségeket, megmutathatják nagylelkűségüket a gyámság és az örökbefogadás vállalásával vagy a felebaráti szeretet komoly gyakorlásával.

  1. Mely cselekmények sértik a házasság méltóságát?

A házasságtörés, a válás, a többnejűség, a vérfertőzés, a szabad kapcsolatok, a házasságot megelőző vagy azon kívüli nemi aktus.

  1. Mit tartalmaz a hetedik parancsolat?

A hetedik parancsolat tartalmazza a javak egyetemes rendeltetését, elosztását és magántulajdonát; a személyek és javaik, valamint az egész teremtés épségének a tiszteletét. Az Egyház e parancsolatra építi szociális tanítását is, mely magában foglalja a gazdasági tevékenység, a társadalmi és politikai élet szabályait, a munkához való jogot és a munkára való kötelezettséget, a nemzetek közötti igazságosságot és szolidaritást, és a szegények szeretetét.

  1. Milyen feltételek mellett van az embernek joga a magántulajdonhoz?

A magántulajdonhoz való jog föltételezi, hogy azt jogosan szerezték vagy kapták. Elsőbbsége van a javak egyetemes rendeltetésének, amennyiben az összes ember alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükségesek.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2017. január 22.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 3. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Miért tiltja a hatodik parancsolat az összes, tisztaság elleni bűnöket akkor is, ha így fogalmaz: „Ne törj házasságot?”

A Tízparancsolat bibliai szövegében azt olvassuk, hogy „Ne törj házasságot”. Az Egyház hagyománya átfogóan követi az Ó- és Újszövetség erkölcsi tanítását, és a hatodik parancsolatot az összes tisztaság elleni bűn összefoglalásának tekinti.

  1. Milyen feladatai vannak a polgári hatóságoknak a tisztasággal kapcsolatban?

A polgári hatóságok kötelesek előmozdítani az emberi személy méltóságának tiszteletét, hozzá kell járulniuk a tisztaságot támogató környezet megteremtéséhez úgy is, hogy megfelelő törvényekkel akadályozzák meg a tisztaságot sértő bűnöket, hogy megvédjék a kiskorúakat és a gyengébbeket is.

  1. Melyek a házastársi szeretet értékei, amelyekre a szexualitás rendeltetett?

A házastársi szerelem javai, amelyeket a Házasság szentsége megszentel, a következők: egység, hűség, fölbonthatatlanság és nyitottság a termékenységre.

  1. Mit jelent a házastársi aktus?

A házastársi aktusnak kettős jelentése van: egyesítő (a házastársak kölcsönös ajándékozása) és életadó (nyitottság az élet továbbadására). Senki sem szakíthatja szét, ezek egyikét vagy másikát kizárva, azt az elválaszthatatlan összetartozást, melyet az Isten akart.

  1. Mikor erkölcsös a születésszabályozás?

A születésszabályozás, amely a felelős atyaság és anyaság egyik szempontja, akkor egyezik az erkölcsiséggel, amikor a házastársak külső kényszer nélkül, nem önzésből, hanem komoly megfontolással és az erkölcsiség kritériumaival megegyező módszerekkel gyakorolják.

  1. Melyek a születésszabályozás erkölcstelen eszközei?

Belsőleg erkölcstelen minden cselekedet – mint a sterilizáció és a fogamzásgátlás –, amelyet a házastársi aktusra készülve végeznek, hogy megakadályozzák az élet továbbadását

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgiamagyarázat 2017. január 8.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma URUNK MEGKERESZTELKEDÉSÉNEK ÜNNEPE van. Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Krisztus megkeresztelkedésének ünnepén a liturgikus szín fehér!

Krisztus azért megy megkeresztelkedni, hogy

  1. ebben is közösséget vállaljon a bűnbánatra meghívott emberiséggel;
  1. hogy példát adjon a bűnbánatra;
  1. hogy olyan érdemeket szerezzen az alázata által a mennyei Atya előtt, amellyel a keresztvíznek megtisztító erőt tud majd adni;
  1. hogy ezen megalázkodásának pillanatában megdicsőítse Őt a mennyei Atya, és így kinyilvánítsa a Szentháromság titkát;
  1. hogy most, a működésének kezdetén az Atya ünnepélyes isteni tanúsággal igazolja tanítását; „Ez az én szeretett Fiam… őt hallgassátok!”

Kedves Testvérek!

Most befejeződik a karácsonyi idő és a következő héttel megkezdődik az évközi idő. A Vízkereszt és Hamvazószerda, valamint Pünkösd és a következő Advent közötti összesen 34 hetet évközi időnek nevezzük. Idén, 2017-ben, március 1-én lesz Hamvazószerda!

A liturgikus ruhák színe ebben az időszakban zöld. Az évközi időnek nincs olyan határozottan körülírt tartalma, mint az ünnepi időszakoknak, de egyes szakaszai azért finoman igazodnak bizonyos gondolatok és hangulatok váltakozásához.

A Vízkereszt utáni hetek még a Karácsony fényében ragyognak. Örvendünk, hogy a mindenség Királya, Krisztus közénk jött, hogy az irgalmasságában megemlékezett rólunk és gyógyítani akar minket. A nagyböjt előtti hetekre már árnyék borul: jobban átéljük az ember esendőségét, nyomorúságát, a bűn és a világ szorongatásait, Istenhez kiáltunk segítségért, fényességért.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgiamagyarázat 2017. január 1.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését. Ma Karácsony nyolcadában vagyunk, Mária Isten-anyaságának ünnepe van!

A Karácsony nyolcada:

Az Egyház a legnagyobb ünnepeit nyolc napon át („oktávával”) ünnepli, hogy azok gazdag és kimeríthetetlen tartalmában jobban elmélyedhessünk.

Karácsony nyolcada január 1-én zárul, de még a rákövetkező napokat is a karácsony liturgiája, énekei, imádságai teszik örvendetessé.

Ma van Mária Isten-anyaságának ünnepe. Ez főünnep, a liturgikus szín: fehér.

E napon felidézzük a karácsonyi ünnep fényét és Örömét, egyben tisztelettel emlékezünk meg az istenszülő Máriáról. E nap Krisztus körül-metéltetésének emlékezete is. Az örök Ige, aki asszonytól született, e napon vállalta az ószövetségi törvényt, Izrael népéhez való tartozást, hogy ezzel is beteljesítse a messiási ígéreteket. Nem tárgya ugyan a liturgiának a polgári év kezdete, de buzgó imával kérjük ma Istent, hogy a földi dolgainkat is békességgel áldja meg a következő esztendőben.

  1. Piusz pápa 1931-ben, az Efezusi zsinat 1500 éves évfordulója alkalmából vezette be újra „Mária istenanyaságának” régi ünnepét, és október 11-re tette azt: Az ősi római liturgikus ünneplés miatt az új kalendárium helyezte vissza a mai napra! – Ma van a béke világnapja is. Szent II. János Pál pápa mondta 1978-ban, hogy „A békéért való fáradozást a szeretet sugallja, amely soha nem múlik el, és képes meghozni a maga gyümölcseit.

Részlet Szent II. János Pál pápa „REDEMPTOR HOMINIS” = „Az embert megváltó Krisztusról” kezdetű enciklikájából:

„Máriát maga az Isten vezette be a Megváltás misztériumába. Ebben áll az istenanyaság kegyelmének egyedülálló volta. Nemcsak az emberi történelemben egyedülálló és megismételhetetlen ennek az anyaságnak a méltósága, hanem abban is egyedülálló – és ez a megváltás mélységéhez és magasságához tartozik – hogy soha nem tapaszalt módon válik részesévé Mária, anyasága révén, annak az üdvözítő tervnek, amely a Megváltás misztériumában vált valóra.”

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgiamagyarázat 2016. december 25.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma Karácsony napja van, Jézus Krisztus születése! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Mi a Karácsony tartalma? Jézus hármas születése.

  1. Az örök születés: a Szentháromságban minden idők előtt született a második isteni Személy, az isteni Ige az Atyától, anya nélkül. „Kezdetben volt az Ige..,” Erre utal a zsoltár; „Az Úr mondá nékem: én Fiam vagy Te!”
  1. A földi születés: Isten elküldte egyszülött Fiát az emberiség megváltására. Időben született szűz anyától, apa nélkül. „Az Ige testté Iőn és miköztünk lakozék.” erre utal a jövendölés: „Gyermek született nékünk, és Fiú adatott nékünk!”
  1. A Kegyelmi születés: Jézus születése nem egy rég elmúlt történeti tény, melyhez semmi közünk. Ő a liturgiában minden évben megújítja születését, újból és újból megszületik hívei szívében, hogy amint ő az Atya egyszülött Fia, úgy mi is elnyerjük a fogadott fiúságot. „Mindazoknak, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek, azoknak … akik Istenből születtek.”

Mi jellemzi a karácsonyi lelkületet?

  1. A megtestesülés hit-titkába merült tekintettel szemléljük Isten ajándékát – belőle megilletődött tisztelet és ünneplő örvendezés fakad.
  2. Felismerjük saját istengyermekségünk méltóságát – ez örömmel, de egyúttal felelősségérzettel tölt el, hiszen a nemesség kötelez.
  3. Felismerjük a keresztény testvériség értékét, hiszen ugyanabban az istengyermekségben részesültünk mindnyájan.

A Karácsonyhoz kapcsolódó legfontosabb hitigazságok:

  1. A második isteni Személy az Atya egyszülött Fia, az ő dicsőségének képmása.
  2. Az Atyával egyenlő isteni természetet birtokol, az Atyával egyenlően Úr, örökkévaló, mindenható.
  3. Benne és általa teremtett mindent az Atya.
  4. Őt semmi sem kényszerítette arra, hogy emberré legyen, az Ő boldogságához semmit sem adhatott hozzá a megtestesülése.
  5. Irántunk való ingyenes kegyelméből, irgalmas szeretetéből választotta az emberiség megváltásának e csodálatos módját.
  6. Emberré lett, nemcsak hogy az elveszett ártatlanságunkat visszaszerezze, hanem hogy szent embersége által számunkra közvetítse az isteni életet.
  7. „Az Isten emberré lett, hogy az ember istené legyen” – mondják merész fogalmazással az egyházatyák.

 Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2016. november 20.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – A mai napon „Krisztus, a mindenség királya” ünnepe van! Most – a liturgia magyarázat keretében – folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését.

Krisztusról, mint királyról a liturgikus év folyamán többször megemlékezünk, ez az Ünnep azonban más, hiszen nem csak kiemeli Krisztusnak a világmindenségre kiterjedő hatalmát, hanem az egyházi év végén előremutat a történelem végső, nagy napja felé, amikor mint Úr és Király jön majd el, megítélni mindeneket.

Krisztus Király ünnepét XI. Piusz pápa vezette be 1925. december 11-én – a “Quas Primas” című enciklikájában. A pápa elhatározásának hátterében az állt, hogy ebben az időben erősödni látta az ateista kommunizmus és a szekularizmus, – azaz az elvilágiasodás – eszméit és ezt a Krisztustól és az egyháztól való elfordulás veszélyeként értékelte.

Eredetileg a Mindenszentek ünnepe előtti vasárnapon tartották ezt az ünnepet. Krisztus Király ünnepe a II. Vatikáni Zsinat után, 1969-ben került az advent előtti utolsó vasárnapra. A mai ünnepen a megelőző évközi vasárnapoktól eltérően, zöld helyett, fehér ruhában miséznek a papok. Az egyházi évet Krisztus Király ünnepe zárja! Az utolsó ítéletre jövő királyt ünnepeljük, aki által részesülünk majd a szeretet végső győzelmében.

Prohászka Ottokár püspök mondta, hogy: „Hiszek Jézus szentséges szívében és mindent átölelő nagy szeretetében. Hiszek a lelkek szent közösségében. Hiszek a szeretet végső győzelmében.” – Szent Pál apostol azt hirdette, hogy Krisztus egyetemes uralma a szeretetben áll fenn.

Szeretetből teremtette az Isten a világot. Jézus szeretetből testesült meg. Szeretetből halt meg és támadt fel. A szentmisében ezen a napon arra emlékezünk, hogy miután Jézus önmagát teljesen kiüresítve jött el közénk, – az idők végén majd dicsőségben és fényben, Királyként érkezik az ítéletre.

Krisztus királysága más, mint a földi hatalmaké, mert az országa nem ebből a világból való. Ő nem hatalommal igáz le, hanem a szeretetével vonz sokakat magához! Krisztus a szolgálat királya: szolgákat nem akart, mert Ő akart szolgálni. Krisztus az egyszerűség királya. Krisztus a szeretet, a szívek királya: Mindenkit szeretett, senkit nem vetett meg. – Hallgasd a csend szavát és meghallod a hívását. Talán észre sem veszed, úgy fogja a két kezed. – Krisztus megoltalmazza az övéit, mert Ő ilyen király!

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.