Liturgiamagyarázat 2017. január 8.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma URUNK MEGKERESZTELKEDÉSÉNEK ÜNNEPE van. Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Krisztus megkeresztelkedésének ünnepén a liturgikus szín fehér!

Krisztus azért megy megkeresztelkedni, hogy

  1. ebben is közösséget vállaljon a bűnbánatra meghívott emberiséggel;
  1. hogy példát adjon a bűnbánatra;
  1. hogy olyan érdemeket szerezzen az alázata által a mennyei Atya előtt, amellyel a keresztvíznek megtisztító erőt tud majd adni;
  1. hogy ezen megalázkodásának pillanatában megdicsőítse Őt a mennyei Atya, és így kinyilvánítsa a Szentháromság titkát;
  1. hogy most, a működésének kezdetén az Atya ünnepélyes isteni tanúsággal igazolja tanítását; „Ez az én szeretett Fiam… őt hallgassátok!”

Kedves Testvérek!

Most befejeződik a karácsonyi idő és a következő héttel megkezdődik az évközi idő. A Vízkereszt és Hamvazószerda, valamint Pünkösd és a következő Advent közötti összesen 34 hetet évközi időnek nevezzük. Idén, 2017-ben, március 1-én lesz Hamvazószerda!

A liturgikus ruhák színe ebben az időszakban zöld. Az évközi időnek nincs olyan határozottan körülírt tartalma, mint az ünnepi időszakoknak, de egyes szakaszai azért finoman igazodnak bizonyos gondolatok és hangulatok váltakozásához.

A Vízkereszt utáni hetek még a Karácsony fényében ragyognak. Örvendünk, hogy a mindenség Királya, Krisztus közénk jött, hogy az irgalmasságában megemlékezett rólunk és gyógyítani akar minket. A nagyböjt előtti hetekre már árnyék borul: jobban átéljük az ember esendőségét, nyomorúságát, a bűn és a világ szorongatásait, Istenhez kiáltunk segítségért, fényességért.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgiamagyarázat 2017. január 1.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését. Ma Karácsony nyolcadában vagyunk, Mária Isten-anyaságának ünnepe van!

A Karácsony nyolcada:

Az Egyház a legnagyobb ünnepeit nyolc napon át („oktávával”) ünnepli, hogy azok gazdag és kimeríthetetlen tartalmában jobban elmélyedhessünk.

Karácsony nyolcada január 1-én zárul, de még a rákövetkező napokat is a karácsony liturgiája, énekei, imádságai teszik örvendetessé.

Ma van Mária Isten-anyaságának ünnepe. Ez főünnep, a liturgikus szín: fehér.

E napon felidézzük a karácsonyi ünnep fényét és Örömét, egyben tisztelettel emlékezünk meg az istenszülő Máriáról. E nap Krisztus körül-metéltetésének emlékezete is. Az örök Ige, aki asszonytól született, e napon vállalta az ószövetségi törvényt, Izrael népéhez való tartozást, hogy ezzel is beteljesítse a messiási ígéreteket. Nem tárgya ugyan a liturgiának a polgári év kezdete, de buzgó imával kérjük ma Istent, hogy a földi dolgainkat is békességgel áldja meg a következő esztendőben.

  1. Piusz pápa 1931-ben, az Efezusi zsinat 1500 éves évfordulója alkalmából vezette be újra „Mária istenanyaságának” régi ünnepét, és október 11-re tette azt: Az ősi római liturgikus ünneplés miatt az új kalendárium helyezte vissza a mai napra! – Ma van a béke világnapja is. Szent II. János Pál pápa mondta 1978-ban, hogy „A békéért való fáradozást a szeretet sugallja, amely soha nem múlik el, és képes meghozni a maga gyümölcseit.

Részlet Szent II. János Pál pápa „REDEMPTOR HOMINIS” = „Az embert megváltó Krisztusról” kezdetű enciklikájából:

„Máriát maga az Isten vezette be a Megváltás misztériumába. Ebben áll az istenanyaság kegyelmének egyedülálló volta. Nemcsak az emberi történelemben egyedülálló és megismételhetetlen ennek az anyaságnak a méltósága, hanem abban is egyedülálló – és ez a megváltás mélységéhez és magasságához tartozik – hogy soha nem tapaszalt módon válik részesévé Mária, anyasága révén, annak az üdvözítő tervnek, amely a Megváltás misztériumában vált valóra.”

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgiamagyarázat 2016. december 25.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma Karácsony napja van, Jézus Krisztus születése! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Mi a Karácsony tartalma? Jézus hármas születése.

  1. Az örök születés: a Szentháromságban minden idők előtt született a második isteni Személy, az isteni Ige az Atyától, anya nélkül. „Kezdetben volt az Ige..,” Erre utal a zsoltár; „Az Úr mondá nékem: én Fiam vagy Te!”
  1. A földi születés: Isten elküldte egyszülött Fiát az emberiség megváltására. Időben született szűz anyától, apa nélkül. „Az Ige testté Iőn és miköztünk lakozék.” erre utal a jövendölés: „Gyermek született nékünk, és Fiú adatott nékünk!”
  1. A Kegyelmi születés: Jézus születése nem egy rég elmúlt történeti tény, melyhez semmi közünk. Ő a liturgiában minden évben megújítja születését, újból és újból megszületik hívei szívében, hogy amint ő az Atya egyszülött Fia, úgy mi is elnyerjük a fogadott fiúságot. „Mindazoknak, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekeivé legyenek, azoknak … akik Istenből születtek.”

Mi jellemzi a karácsonyi lelkületet?

  1. A megtestesülés hit-titkába merült tekintettel szemléljük Isten ajándékát – belőle megilletődött tisztelet és ünneplő örvendezés fakad.
  2. Felismerjük saját istengyermekségünk méltóságát – ez örömmel, de egyúttal felelősségérzettel tölt el, hiszen a nemesség kötelez.
  3. Felismerjük a keresztény testvériség értékét, hiszen ugyanabban az istengyermekségben részesültünk mindnyájan.

A Karácsonyhoz kapcsolódó legfontosabb hitigazságok:

  1. A második isteni Személy az Atya egyszülött Fia, az ő dicsőségének képmása.
  2. Az Atyával egyenlő isteni természetet birtokol, az Atyával egyenlően Úr, örökkévaló, mindenható.
  3. Benne és általa teremtett mindent az Atya.
  4. Őt semmi sem kényszerítette arra, hogy emberré legyen, az Ő boldogságához semmit sem adhatott hozzá a megtestesülése.
  5. Irántunk való ingyenes kegyelméből, irgalmas szeretetéből választotta az emberiség megváltásának e csodálatos módját.
  6. Emberré lett, nemcsak hogy az elveszett ártatlanságunkat visszaszerezze, hanem hogy szent embersége által számunkra közvetítse az isteni életet.
  7. „Az Isten emberré lett, hogy az ember istené legyen” – mondják merész fogalmazással az egyházatyák.

 Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2016. november 20.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – A mai napon „Krisztus, a mindenség királya” ünnepe van! Most – a liturgia magyarázat keretében – folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését.

Krisztusról, mint királyról a liturgikus év folyamán többször megemlékezünk, ez az Ünnep azonban más, hiszen nem csak kiemeli Krisztusnak a világmindenségre kiterjedő hatalmát, hanem az egyházi év végén előremutat a történelem végső, nagy napja felé, amikor mint Úr és Király jön majd el, megítélni mindeneket.

Krisztus Király ünnepét XI. Piusz pápa vezette be 1925. december 11-én – a “Quas Primas” című enciklikájában. A pápa elhatározásának hátterében az állt, hogy ebben az időben erősödni látta az ateista kommunizmus és a szekularizmus, – azaz az elvilágiasodás – eszméit és ezt a Krisztustól és az egyháztól való elfordulás veszélyeként értékelte.

Eredetileg a Mindenszentek ünnepe előtti vasárnapon tartották ezt az ünnepet. Krisztus Király ünnepe a II. Vatikáni Zsinat után, 1969-ben került az advent előtti utolsó vasárnapra. A mai ünnepen a megelőző évközi vasárnapoktól eltérően, zöld helyett, fehér ruhában miséznek a papok. Az egyházi évet Krisztus Király ünnepe zárja! Az utolsó ítéletre jövő királyt ünnepeljük, aki által részesülünk majd a szeretet végső győzelmében.

Prohászka Ottokár püspök mondta, hogy: „Hiszek Jézus szentséges szívében és mindent átölelő nagy szeretetében. Hiszek a lelkek szent közösségében. Hiszek a szeretet végső győzelmében.” – Szent Pál apostol azt hirdette, hogy Krisztus egyetemes uralma a szeretetben áll fenn.

Szeretetből teremtette az Isten a világot. Jézus szeretetből testesült meg. Szeretetből halt meg és támadt fel. A szentmisében ezen a napon arra emlékezünk, hogy miután Jézus önmagát teljesen kiüresítve jött el közénk, – az idők végén majd dicsőségben és fényben, Királyként érkezik az ítéletre.

Krisztus királysága más, mint a földi hatalmaké, mert az országa nem ebből a világból való. Ő nem hatalommal igáz le, hanem a szeretetével vonz sokakat magához! Krisztus a szolgálat királya: szolgákat nem akart, mert Ő akart szolgálni. Krisztus az egyszerűség királya. Krisztus a szeretet, a szívek királya: Mindenkit szeretett, senkit nem vetett meg. – Hallgasd a csend szavát és meghallod a hívását. Talán észre sem veszed, úgy fogja a két kezed. – Krisztus megoltalmazza az övéit, mert Ő ilyen király!

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2016. november 6.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 32. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Erkölcsileg mikor megengedettek a személyekkel vagy csoportokkal végzett tudományos, orvosi és pszichológiai kísérletek?

Erkölcsileg akkor megengedettek, ha a személy és a társadalom integrális javának szolgálatára vannak, és nem kockáztatják a benne résztvevők, megfelelően informált és beleegyezésüket adó személyek életét, illetve testi és lelki épségét.

  1. Megengedett-e szervek átültetése, illetve a szervek halál előtti és utáni odaajándékozása?

A szervátültetés erkölcsileg akkor elfogadható, ha a donor beleegyezik, és nem jár számára szélsőséges kockázatokkal. A szervek halál utáni elajándékozásának nemes gesztusához teljesen meg kell bizonyosodni a donor valóságos haláláról.

  1. Mely cselekmények ellenkeznek a személy testi épségének tiszteletével?

A következők: az emberrablás, a jogtalan fogvatartás, a terrorizmus, a kínzás, az erőszak és a közvetlen sterilizáció. Az amputáció és a csonkítás erkölcsileg csak akkor megengedett, ha az illető személy gyógyításához feltétlenül szükséges.

  1. Milyen gondoskodást igényelnek a haldoklók?

A haldoklóknak joguk van ahhoz, hogy méltósággal éljék át földi életük utolsó perceit, mindenekelőtt az imádság és a szentségek támogatásával, melyek fölkészítenek az élő Istennel való találkozásra.

  1. Hogyan kell bánni a halott testével?

Az elhunytak testével tisztelettel és szeretettel kell bánni. Hamvasztásuk megengedett, ha a végrehajtásával nem a test föltámadásába vetett hitet kérdőjelezik meg.

  1. A béke tekintetében mit vár el az Úr mindenkitől?

Az Úr, aki azt hirdeti, hogy „boldogok a békességszerzők”, megkívánja a szív békéjét, s ezzel szemben kárhoztatja az erkölcstelen haragot, amely az elszenvedett bántás miatti bosszú vágya, és a gyűlöletet, mely rosszat akar a másiknak. Ha e magatartások szándékosak és jelentős tárgyuk van, akkor súlyos bűnök a szeretet ellen.

  1. Mit jelent a béke a világban?

A világban a béke, mely szükséges az emberi élet tiszteletéhez és kibontakozásához, nem egyszerűen a háború hiánya vagy a szembenálló erők egyensúlya, hanem „a rend nyugalma”, „az igazságosság gyümölcse” és a szeretet hatása. A földi béke Krisztus békéjének képe és gyümölcse.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2016. október 23.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 30., Missziós vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Miért kell tisztelni az emberi életet?

Mert szent (latinul sacrum, azaz érinthetetlen). Az élet kezdetétől fogva az Isten teremtő tevékenységének tárgya, és örökre különleges kapcsolatban marad a Teremtőjével, az egyetlen végső céljával. Senki sem ölhet meg közvetlenül ártatlan embert, mert az emberölés súlyosan ellenkezik a személy méltóságával és a Teremtő szentségével. „Az ártatlant és igazat ne öld meg” – olvassuk a Szentírásban, a kivonulás könyvében.

  1. Miért nem vét az ötödik parancsolat törvénye ellen a személy és társadalom törvényes védelme?

Mert a törvényes védelemmel az élethez való jogot és az élet védelmét választjuk mind önmagunk, mind mások esetében és nem a gyilkosságot. A törvényes védelem azok számára, akik felelősek mások életéért, súlyos kötelesség is lehet. Azonban nem szabad a szükségesnél nagyobb mértékű erőt alkalmazni.

  1. Mire való a büntetés?

A törvényes közhatalom által kirótt büntetésnek az a célja, hogy a bűn által megbontott rendet helyreállítsa, megvédje a közrendet a személyek biztonságát, és segítse a vétkest a javulásban.

  1. Milyen büntetéseket lehet kiszabni?

A kirótt büntetésnek arányban kell állnia az elkövetett bűnténnyel. Ma a lehetőségek következtében, melyekkel az állam rendelkezik a bűntények visszaszorítására a vétkesek ártalmatlanná tételével, a halálbüntetés feltétlenül szükséges esetei „már nagyon ritkák, ha még egyáltalán alkalmazzák”. Amikor az életet megkímélő eszközök elegendőek, a tekintélynek ezekhez kell folyamodnia, mert jobban megfelelnek a közjó konkrét feltételeinek, az emberi személy méltóságának, és nem fosztják meg végleg a vétkest a javulás lehetőségétől.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2016. október 9.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 28. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Mit parancsol a negyedik parancsolat?

Azt parancsolja, hogy tiszteljük és becsüljük a szüleinket és mindazokat, akiket az Isten a javunkra a saját tekintélyével fölruházott.

  1. Milyen a család természete az Isten terve szerint?

Egy férfi és egy nő, akik házasságban egyesülnek, alkotnak egy családot a gyermekeikkel együtt. A család intézményét az Isten alkotta, és ő határozta meg az alaptörvényeit. A házasság és a család a házastársak javára, a gyermekek nemzésére és nevelésére van rendelve. Egy-egy család tagjai között elsődleges személyes kapcsolatok és felelősségek léteznek. Krisztusban a család családi Egyházzá lesz, mert a hit, a remény és a szeretet közössége.

  1. Milyen helyet foglal el a család a társadalomban?

A család az emberi társadalom alapsejtje és megelőzi a közhatalom bármiféle elismerését. A családi elvek és értékek jelentik a társadalom életének alapját. A családi élet bevezet a társadalom életébe.

  1. Milyen kötelességei vannak a társadalomnak a családdal szemben?

A társadalomnak kötelessége támogatni és megerősíteni a házasságot és a családot, tiszteletben tartva a szubszidiaritás, azaz a kisegítés elvét is. A közhatalom viselőinek tisztelniük, oltalmazniuk és támogatniuk kell a házasság és a család igaz természetét, a közerkölcsöt, a szülők jogait és a család boldogulását.

  1. Melyek a gyermekek kötelességei a szülőkkel szemben?

A szülők iránt a gyermekek kötelesek tiszteletet (gyermeki jámborságot), megbecsülést, tanulékonyságot és engedelmességet tanúsítani, ezzel járulva hozzá – jó kapcsolatokat tartva a testvérekkel is – az egész családi élet harmóniájának és szentségének növekedéséhez. Valahányszor a szülők szükséghelyzetbe kerülnek betegség, megözvegyülés vagy öregség miatt, a felnőtt gyermekek kötelessége erkölcsi és anyagi segítséget nyújtani nekik.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2016. szeptember 18.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van az évközi 25. vasárnap! Amit a nyár elején abbahagytunk, most – a liturgia magyarázat keretében – folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését, hitünk rövid összefoglalását a Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, azaz összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában,

  1. Mit tilt Isten, amikor megparancsolja: „Ne legyenek idegen isteneid előttem?”

Ez a parancsolat tiltja:

– a politeizmust (a sokistenhitet) és a bálványimádást, mely egy teremtményt, a hatalmat, a pénzt, végül az ördögöt isteníti;

– a babonát, amely az igaz Istent megillető kultusz eltévelyedése, és a jövendölés, a mágia, a boszorkányság és a spiritizmus különböző formáiban mutatkozik meg;

– a vallástalanságot, amelynek megnyilvánulásai: az istenkísértés szóval és tettel; a szentségtörés, amely szent személyeket, tárgyakat gyaláz, különösen is az Eucharisztiát; a simónia, amellyel lelki értéket akarnak venni vagy eladni;

– az ateizmust, amely elutasítja az Isten létét, gyakran magáévá téve egy hamis emberi önrendelkezés-fogalmat;

– az agnoszticizmust, amely szerint semmit nem lehet tudni Istenről, és amely magában foglalja a közömbösséget és a gyakorlati ateizmust.

  1. Isten e parancsa: „Ne csinálj magadnak faragott képet!”, tiltja-e a képek tiszteletét?

Az Ószövetségben ez a parancsolat tiltotta az abszolút transzcendens Isten ábrázolását. Isten Fiának megtestesüléséből kiindulva azonban – amint ezt a II. Niceai Zsinat 787-ben megfogalmazta – a szentképek keresztény tisztelete jogos, mert az Isten emberré lett Fiának misztériumára alapszik, akiben a transzcendens Isten láthatóvá tette magát. A képeket nem imádjuk, hanem tiszteljük azt, akit ábrázolnak: Krisztust, a Szűzanyát, az angyalokat és a szenteket.

  1. Hogyan tisztelhetjük Isten Nevének szentségét?

Isten Nevét úgy tiszteljük, hogy segítségül hívjuk, áldjuk, dicsérjük, dicsőítjük. Kerülni kell tehát az Isten Nevére való hivatkozást rossz tett igazolására, és minden méltatlan emlegetését, amilyen a káromlás – amely a természete szerint súlyos bűn -, az átkozódást és az Isten Nevében tett ígéretekben a hűtlenséget.

  1. Miért tilos a hamis eskü?

Mert úgy idézi meg az Istent, aki maga az igazság, mint a hazugság tanúját. Loyolai Szent Ignác azt mondta, hogy „Csak akkor esküdjél akár a Teremtőre, akár teremtményre, ha igazat mondasz, ha szükséges és tisztelettel teszed.”

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgiamagyarázat 2016. június 26.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek, ma van az évközi 13. vasárnap! – Most folytatjuk a Hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában. Ma ideiglenesen abbahagyjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését, de ősztől ismét folytatni fogjuk!

  1. Mit foglal magában az Isten kijelentése: „Én vagyok a te Urad Istened?”

A hívő számára azt jelenti, hogy őriznie és gyakorolnia kell a három isteni erényt, és kerülnie kell a velük ellenkező bűnöket. A hit meghajlik az Isten előtt, és elutasít mindent, ami ellenkezik a hittel, mint pl. a szándékos kételkedést, a hitetlenséget, az eretnekséget, az aposztáziát azaz az elszakadást. A remény bizakodva várja az Isten boldogító látását és az ő segítségét, kerüli a kétségbeesést és a vakmerőséget. A szeretet Istent mindenekfölött szereti, ezért elveti a közömbösséget, a hálátlanságot, a langyosságot, a lelki restséget és a gőgből fakadó istengyűlöletet.

  1. Mit jelent az Úr Jézus szava: „Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj?”

Ezt jelenti: imádni az Istent, a minden létező Urát; személyesen is, közösségben is, és megadni az Őt megillető kultuszt; a dicséret. A hála, a kérés kifejezésével imádkozni Hozzá; áldozatot ajánlani föl Neki, elsősorban a saját élet lelki áldozatát, egyesítve Krisztus tökéletes áldozatával; megtartani a Neki tett fogadalmakat és ígéreteket.

  1. Hogyan gyakorolja a személy azt a sajátos jogát, hogy igazságban és szabadságban tisztelheti az Istent?

Minden embernek joga és erkölcsi kötelessége keresni az igazságot, különösen az Istennel és az Egyházzal kapcsolatban, és a felismert igazsághoz ragaszkodni és azt hűségesen őrizni, megadva az Istennek a hiteles kultuszt. Ugyanakkor, az emberi személy méltósága megköveteli, hogy vallási téren senkit ne kényszerítsenek a lelkiismerete elleni cselekvésre, és ne is akadályozzák, hogy a közrend igazságos korlátai között a lelkiismerete szerint cselekedjen, akár magán, akár nyilvános formákban, akár egyenként, akár közösségben.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgiamagyarázat 2016. május 15.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van PÜNKÖSD ÜNNEPE (FŐÜNNEP)

„Amikor beteltek Pünkösdnek azaz Pentecostesnek, vagyis az Ószövetségben már előre jelzett 50-es számnak napjai, az apostolok mind együtt voltak ugyanazon a helyen. Zaj támadt hirtelen az égből, mint a heves szélvész… és beteltek Szentlélekkel.” Krisztus tehát teljesítette az ígéretét, ami így szólt: …„Kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót küld nektek…” Tehát a Szentlélek elküldése teljesíti ki Húsvét ünnepét, mert Húsvét hatásai csak Pünkösd után a Szentlélek által kezdhettek érvényesülni.

A Szentlélek: a harmadik isteni Személy, az Atyát és Fiút összekötő, személyesült Szeretet. Az isteni végrehajtó, megvalósító erő különleges hordozója. Ezért méltán játszik kiemelkedő szerepet a Krisztus által megszerzett megváltás érvényesítésében, az emberekhez való közvetítésében, vagyis a megszentelés művében.

A Szentlélek hatásai:

  1. „Elkezdtek szólni különféle nyelveken, amint a Szentlélek adta nekik szólni.” Pünkösd nyelvcsodájában – éppen fordítva, mint egykor a bábeli nyelvzavarban – a Szentlélek egybegyűjtötte azt, ami azelőtt szétszórt volt, egységbe forrasztotta az eddig különbözőt. Az emberek e szent összegyűjtése, gyülekezete: az Egyház – görögül az Ecclesia. – Pünkösd az Egyház születésnapja.
  1. „Szétoszló tűznyelvek jelentek meg…” Ugyanolyan tűzjelek között történt az Újszövetség megkötése, az új választott nép megteremtése, mint az Ószövetségé történt az Egyiptomból való kivonulás után 50 nappal a Sínai hegynél. E tűzjel egyben a Szentlélek átalakító hatását is jelzi. A Lélek minden keresztényt szent pecséttel jelöl meg, és az ajándékaival, a sugallataival átformálja a lelkeket.
  1. „Akkor Péter kilépett a nép közé…” Az eddig gyáva apostolok most az ige hirdetőivé lettek. A Szentlélek az Egyház missziós, apostoli küldetésének elindítója és az állandó életben tartója.

A piros színű miseruhában mondott ünnepi mise énekei, olvasmányai, könyörgései, az ünnepélyesebb szertartások: segítenek minket abban, hogy teljesebben átéljük a Szentlélek eljövetelét. Ügyeljünk arra, hogy ne kössenek le minket e napon a különféle tavaszi programok, hanem a nagymise buzgó megtartása részesítsen az ünnep kegyelmeiből. Adjunk hálát a bérmálásunkért, vagy határozzuk el, hogy rövidesen meg fogunk bérmálkozni!

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.