Liturgia magyarázat 2016. november 6.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 32. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Erkölcsileg mikor megengedettek a személyekkel vagy csoportokkal végzett tudományos, orvosi és pszichológiai kísérletek?

Erkölcsileg akkor megengedettek, ha a személy és a társadalom integrális javának szolgálatára vannak, és nem kockáztatják a benne résztvevők, megfelelően informált és beleegyezésüket adó személyek életét, illetve testi és lelki épségét.

  1. Megengedett-e szervek átültetése, illetve a szervek halál előtti és utáni odaajándékozása?

A szervátültetés erkölcsileg akkor elfogadható, ha a donor beleegyezik, és nem jár számára szélsőséges kockázatokkal. A szervek halál utáni elajándékozásának nemes gesztusához teljesen meg kell bizonyosodni a donor valóságos haláláról.

  1. Mely cselekmények ellenkeznek a személy testi épségének tiszteletével?

A következők: az emberrablás, a jogtalan fogvatartás, a terrorizmus, a kínzás, az erőszak és a közvetlen sterilizáció. Az amputáció és a csonkítás erkölcsileg csak akkor megengedett, ha az illető személy gyógyításához feltétlenül szükséges.

  1. Milyen gondoskodást igényelnek a haldoklók?

A haldoklóknak joguk van ahhoz, hogy méltósággal éljék át földi életük utolsó perceit, mindenekelőtt az imádság és a szentségek támogatásával, melyek fölkészítenek az élő Istennel való találkozásra.

  1. Hogyan kell bánni a halott testével?

Az elhunytak testével tisztelettel és szeretettel kell bánni. Hamvasztásuk megengedett, ha a végrehajtásával nem a test föltámadásába vetett hitet kérdőjelezik meg.

  1. A béke tekintetében mit vár el az Úr mindenkitől?

Az Úr, aki azt hirdeti, hogy „boldogok a békességszerzők”, megkívánja a szív békéjét, s ezzel szemben kárhoztatja az erkölcstelen haragot, amely az elszenvedett bántás miatti bosszú vágya, és a gyűlöletet, mely rosszat akar a másiknak. Ha e magatartások szándékosak és jelentős tárgyuk van, akkor súlyos bűnök a szeretet ellen.

  1. Mit jelent a béke a világban?

A világban a béke, mely szükséges az emberi élet tiszteletéhez és kibontakozásához, nem egyszerűen a háború hiánya vagy a szembenálló erők egyensúlya, hanem „a rend nyugalma”, „az igazságosság gyümölcse” és a szeretet hatása. A földi béke Krisztus békéjének képe és gyümölcse.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2016. október 23.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 30., Missziós vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Miért kell tisztelni az emberi életet?

Mert szent (latinul sacrum, azaz érinthetetlen). Az élet kezdetétől fogva az Isten teremtő tevékenységének tárgya, és örökre különleges kapcsolatban marad a Teremtőjével, az egyetlen végső céljával. Senki sem ölhet meg közvetlenül ártatlan embert, mert az emberölés súlyosan ellenkezik a személy méltóságával és a Teremtő szentségével. „Az ártatlant és igazat ne öld meg” – olvassuk a Szentírásban, a kivonulás könyvében.

  1. Miért nem vét az ötödik parancsolat törvénye ellen a személy és társadalom törvényes védelme?

Mert a törvényes védelemmel az élethez való jogot és az élet védelmét választjuk mind önmagunk, mind mások esetében és nem a gyilkosságot. A törvényes védelem azok számára, akik felelősek mások életéért, súlyos kötelesség is lehet. Azonban nem szabad a szükségesnél nagyobb mértékű erőt alkalmazni.

  1. Mire való a büntetés?

A törvényes közhatalom által kirótt büntetésnek az a célja, hogy a bűn által megbontott rendet helyreállítsa, megvédje a közrendet a személyek biztonságát, és segítse a vétkest a javulásban.

  1. Milyen büntetéseket lehet kiszabni?

A kirótt büntetésnek arányban kell állnia az elkövetett bűnténnyel. Ma a lehetőségek következtében, melyekkel az állam rendelkezik a bűntények visszaszorítására a vétkesek ártalmatlanná tételével, a halálbüntetés feltétlenül szükséges esetei „már nagyon ritkák, ha még egyáltalán alkalmazzák”. Amikor az életet megkímélő eszközök elegendőek, a tekintélynek ezekhez kell folyamodnia, mert jobban megfelelnek a közjó konkrét feltételeinek, az emberi személy méltóságának, és nem fosztják meg végleg a vétkest a javulás lehetőségétől.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2016. október 9.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 28. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Mit parancsol a negyedik parancsolat?

Azt parancsolja, hogy tiszteljük és becsüljük a szüleinket és mindazokat, akiket az Isten a javunkra a saját tekintélyével fölruházott.

  1. Milyen a család természete az Isten terve szerint?

Egy férfi és egy nő, akik házasságban egyesülnek, alkotnak egy családot a gyermekeikkel együtt. A család intézményét az Isten alkotta, és ő határozta meg az alaptörvényeit. A házasság és a család a házastársak javára, a gyermekek nemzésére és nevelésére van rendelve. Egy-egy család tagjai között elsődleges személyes kapcsolatok és felelősségek léteznek. Krisztusban a család családi Egyházzá lesz, mert a hit, a remény és a szeretet közössége.

  1. Milyen helyet foglal el a család a társadalomban?

A család az emberi társadalom alapsejtje és megelőzi a közhatalom bármiféle elismerését. A családi elvek és értékek jelentik a társadalom életének alapját. A családi élet bevezet a társadalom életébe.

  1. Milyen kötelességei vannak a társadalomnak a családdal szemben?

A társadalomnak kötelessége támogatni és megerősíteni a házasságot és a családot, tiszteletben tartva a szubszidiaritás, azaz a kisegítés elvét is. A közhatalom viselőinek tisztelniük, oltalmazniuk és támogatniuk kell a házasság és a család igaz természetét, a közerkölcsöt, a szülők jogait és a család boldogulását.

  1. Melyek a gyermekek kötelességei a szülőkkel szemben?

A szülők iránt a gyermekek kötelesek tiszteletet (gyermeki jámborságot), megbecsülést, tanulékonyságot és engedelmességet tanúsítani, ezzel járulva hozzá – jó kapcsolatokat tartva a testvérekkel is – az egész családi élet harmóniájának és szentségének növekedéséhez. Valahányszor a szülők szükséghelyzetbe kerülnek betegség, megözvegyülés vagy öregség miatt, a felnőtt gyermekek kötelessége erkölcsi és anyagi segítséget nyújtani nekik.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2016. szeptember 18.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van az évközi 25. vasárnap! Amit a nyár elején abbahagytunk, most – a liturgia magyarázat keretében – folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését, hitünk rövid összefoglalását a Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, azaz összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában,

  1. Mit tilt Isten, amikor megparancsolja: „Ne legyenek idegen isteneid előttem?”

Ez a parancsolat tiltja:

– a politeizmust (a sokistenhitet) és a bálványimádást, mely egy teremtményt, a hatalmat, a pénzt, végül az ördögöt isteníti;

– a babonát, amely az igaz Istent megillető kultusz eltévelyedése, és a jövendölés, a mágia, a boszorkányság és a spiritizmus különböző formáiban mutatkozik meg;

– a vallástalanságot, amelynek megnyilvánulásai: az istenkísértés szóval és tettel; a szentségtörés, amely szent személyeket, tárgyakat gyaláz, különösen is az Eucharisztiát; a simónia, amellyel lelki értéket akarnak venni vagy eladni;

– az ateizmust, amely elutasítja az Isten létét, gyakran magáévá téve egy hamis emberi önrendelkezés-fogalmat;

– az agnoszticizmust, amely szerint semmit nem lehet tudni Istenről, és amely magában foglalja a közömbösséget és a gyakorlati ateizmust.

  1. Isten e parancsa: „Ne csinálj magadnak faragott képet!”, tiltja-e a képek tiszteletét?

Az Ószövetségben ez a parancsolat tiltotta az abszolút transzcendens Isten ábrázolását. Isten Fiának megtestesüléséből kiindulva azonban – amint ezt a II. Niceai Zsinat 787-ben megfogalmazta – a szentképek keresztény tisztelete jogos, mert az Isten emberré lett Fiának misztériumára alapszik, akiben a transzcendens Isten láthatóvá tette magát. A képeket nem imádjuk, hanem tiszteljük azt, akit ábrázolnak: Krisztust, a Szűzanyát, az angyalokat és a szenteket.

  1. Hogyan tisztelhetjük Isten Nevének szentségét?

Isten Nevét úgy tiszteljük, hogy segítségül hívjuk, áldjuk, dicsérjük, dicsőítjük. Kerülni kell tehát az Isten Nevére való hivatkozást rossz tett igazolására, és minden méltatlan emlegetését, amilyen a káromlás – amely a természete szerint súlyos bűn -, az átkozódást és az Isten Nevében tett ígéretekben a hűtlenséget.

  1. Miért tilos a hamis eskü?

Mert úgy idézi meg az Istent, aki maga az igazság, mint a hazugság tanúját. Loyolai Szent Ignác azt mondta, hogy „Csak akkor esküdjél akár a Teremtőre, akár teremtményre, ha igazat mondasz, ha szükséges és tisztelettel teszed.”

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgiamagyarázat 2016. június 26.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek, ma van az évközi 13. vasárnap! – Most folytatjuk a Hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában. Ma ideiglenesen abbahagyjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését, de ősztől ismét folytatni fogjuk!

  1. Mit foglal magában az Isten kijelentése: „Én vagyok a te Urad Istened?”

A hívő számára azt jelenti, hogy őriznie és gyakorolnia kell a három isteni erényt, és kerülnie kell a velük ellenkező bűnöket. A hit meghajlik az Isten előtt, és elutasít mindent, ami ellenkezik a hittel, mint pl. a szándékos kételkedést, a hitetlenséget, az eretnekséget, az aposztáziát azaz az elszakadást. A remény bizakodva várja az Isten boldogító látását és az ő segítségét, kerüli a kétségbeesést és a vakmerőséget. A szeretet Istent mindenekfölött szereti, ezért elveti a közömbösséget, a hálátlanságot, a langyosságot, a lelki restséget és a gőgből fakadó istengyűlöletet.

  1. Mit jelent az Úr Jézus szava: „Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj?”

Ezt jelenti: imádni az Istent, a minden létező Urát; személyesen is, közösségben is, és megadni az Őt megillető kultuszt; a dicséret. A hála, a kérés kifejezésével imádkozni Hozzá; áldozatot ajánlani föl Neki, elsősorban a saját élet lelki áldozatát, egyesítve Krisztus tökéletes áldozatával; megtartani a Neki tett fogadalmakat és ígéreteket.

  1. Hogyan gyakorolja a személy azt a sajátos jogát, hogy igazságban és szabadságban tisztelheti az Istent?

Minden embernek joga és erkölcsi kötelessége keresni az igazságot, különösen az Istennel és az Egyházzal kapcsolatban, és a felismert igazsághoz ragaszkodni és azt hűségesen őrizni, megadva az Istennek a hiteles kultuszt. Ugyanakkor, az emberi személy méltósága megköveteli, hogy vallási téren senkit ne kényszerítsenek a lelkiismerete elleni cselekvésre, és ne is akadályozzák, hogy a közrend igazságos korlátai között a lelkiismerete szerint cselekedjen, akár magán, akár nyilvános formákban, akár egyenként, akár közösségben.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgiamagyarázat 2016. május 15.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van PÜNKÖSD ÜNNEPE (FŐÜNNEP)

„Amikor beteltek Pünkösdnek azaz Pentecostesnek, vagyis az Ószövetségben már előre jelzett 50-es számnak napjai, az apostolok mind együtt voltak ugyanazon a helyen. Zaj támadt hirtelen az égből, mint a heves szélvész… és beteltek Szentlélekkel.” Krisztus tehát teljesítette az ígéretét, ami így szólt: …„Kérni fogom az Atyát, és más Vigasztalót küld nektek…” Tehát a Szentlélek elküldése teljesíti ki Húsvét ünnepét, mert Húsvét hatásai csak Pünkösd után a Szentlélek által kezdhettek érvényesülni.

A Szentlélek: a harmadik isteni Személy, az Atyát és Fiút összekötő, személyesült Szeretet. Az isteni végrehajtó, megvalósító erő különleges hordozója. Ezért méltán játszik kiemelkedő szerepet a Krisztus által megszerzett megváltás érvényesítésében, az emberekhez való közvetítésében, vagyis a megszentelés művében.

A Szentlélek hatásai:

  1. „Elkezdtek szólni különféle nyelveken, amint a Szentlélek adta nekik szólni.” Pünkösd nyelvcsodájában – éppen fordítva, mint egykor a bábeli nyelvzavarban – a Szentlélek egybegyűjtötte azt, ami azelőtt szétszórt volt, egységbe forrasztotta az eddig különbözőt. Az emberek e szent összegyűjtése, gyülekezete: az Egyház – görögül az Ecclesia. – Pünkösd az Egyház születésnapja.
  1. „Szétoszló tűznyelvek jelentek meg…” Ugyanolyan tűzjelek között történt az Újszövetség megkötése, az új választott nép megteremtése, mint az Ószövetségé történt az Egyiptomból való kivonulás után 50 nappal a Sínai hegynél. E tűzjel egyben a Szentlélek átalakító hatását is jelzi. A Lélek minden keresztényt szent pecséttel jelöl meg, és az ajándékaival, a sugallataival átformálja a lelkeket.
  1. „Akkor Péter kilépett a nép közé…” Az eddig gyáva apostolok most az ige hirdetőivé lettek. A Szentlélek az Egyház missziós, apostoli küldetésének elindítója és az állandó életben tartója.

A piros színű miseruhában mondott ünnepi mise énekei, olvasmányai, könyörgései, az ünnepélyesebb szertartások: segítenek minket abban, hogy teljesebben átéljük a Szentlélek eljövetelét. Ügyeljünk arra, hogy ne kössenek le minket e napon a különféle tavaszi programok, hanem a nagymise buzgó megtartása részesítsen az ünnep kegyelmeiből. Adjunk hálát a bérmálásunkért, vagy határozzuk el, hogy rövidesen meg fogunk bérmálkozni!

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2016. április 24.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van Húsvét 5. vasárnapja.

Most folytatjuk Hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Mi az erkölcsi törvény?

Az erkölcsi törvény az isteni Bölcsesség műve. Előírja az ember számára az utakat, magatartási normákat, amelyek a megígért boldogságra vezetnek, és tiltják azokat az utakat, amelyek eltávolítanak az Istentől.

  1. Mi a természetes erkölcsi törvény?

A természetes erkölcsi törvény, amelyet a Teremtő Isten minden ember szívébe beleírt, részesedés Isten jóságában és bölcsességében; és azt az eredeti erkölcsi érzéket jelenti, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy az értelmével ítéletet alkosson a jóról és a rosszról. Ez a törvény egyetemes és változtathatatlan, megalapozza a személy, a közösségek és a polgári törvény alapvető jogait és kötelességeit.

  1. Mindenki felfogja ezt a törvényt?

A bűn következtében a természetes erkölcsi törvényt nem mindig és nem mindenki azonos világossággal és közvetlenséggel fogja fel. Emiatt az Isten – ahogy azt Szent Ágoston megfogalmazta – „a törvény kőtábláira írta azt, amit az emberek a szívükben nem tudtak elolvasni”.

  1. Milyen kapcsolat van a természetes erkölcsi törvény és az ószövetségi törvény között?

Az ószövetségi törvény a kinyilatkoztatott törvény első stádiuma. Sok olyan igazságot mond ki, amelyek természetszerűen is hozzáférhetők az emberi értelem számára. Ezek megerősítést és nagyobb tekintélyt kaptak a szövetségekben. Ezen törvény erkölcsi előírásait a Tízparancsolat foglalja össze. Lerakják az ember hivatásának alapjait, tiltják azt, ami ellenkezik az Isten és a felebarát szeretetével, és előírják azt, ami e két szeretet szempontjából lényeges.

  1. Hogyan illeszkedik az ószövetségi törvény az üdvösség tervébe?

Az ószövetségi törvény sok, az értelem számára is hozzáférhető igazsággal ismertet meg, megmondja, mit kell és mit nem szabad tennünk, és mint egy bölcs pedagógus, előkészít a megtérésre és az evangélium befogadására. Bár az ószövetségi törvény szent, lelki és jó, mégis tökéletlen, mert a megtartásához önmagában nem adja meg az erőt és a Lélek kegyelmét.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2016. április 17.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van Húsvét 4. vasárnapja, a papi és szerzetesi hivatások vasárnapja!

Most folytatjuk Hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Hogyan vesz részt az ember a közjó megvalósításában?

Minden ember a maga helye és szerepe betöltésével vesz részt a közjó előmozdításában azzal, hogy tiszteletben tartja az igazságos törvényeket, teljesíti a kötelességeit, melyekért személyesen felelős, ilyen pl. a saját családjáról való gondoskodás és a munkájának becsületes végzése. Az állampolgároknak ezen túlmenően, amennyire lehetséges, tevékenyen részt kell venniük a közéletben.

  1. Hogyan biztosítja a társadalom a szociális igazságosságot?

A társadalom akkor biztosítja a szociális igazságosságot, ha tiszteletben tartja a társadalom sajátos céljának, a személynek méltóságát, és jogait. Továbbá a társadalom akkor valósítja meg a szociális igazságosságot, amely szorosan kötődik a közjóhoz és tekintély gyakorlásához, amikor biztosítja a kedvező feltételeket a társulások és egyének jogos céljainak eléréséhez.

  1. Mire alapszik az emberek közötti egyenlőség?

Az összes ember ugyanazon méltóság és ugyanazon alapvető jogok birtokosa, amennyiben az egy Isten képmására vannak teremtve, és egyformán értelmes lélek birtokosai, ezért eredetük és a természetük ugyanaz, s Krisztusban, az egyetlen Üdvözítőben ugyanarra az isteni boldogságra hivatottak.

  1. Hogyan kell értékelnünk az emberek közötti különbségeket?

Vannak gonosz gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek emberek millióit sértik. E különbségek nyílt ellentétben állnak az evangéliummal, ellenkeznek az igazságossággal, a személyi méltósággal és a békével. De vannak az emberek között olyan különbségek is, amelyek Isten tervébe tartoznak, mert az Isten azt akarja, hogy mindenki másoknál találja meg azt, amire szüksége van, s akiknek rendkívüli „talentumai” vannak, azt a többiek javára kamatoztassák. Az ilyen különbségek nagylelkűségre, jótékonyságra, a javak megosztására bátorítják, sőt olykor kötelezik az embereket, és a kultúrákat egymás gazdagítására késztetik.

  1. Hogyan mutatkozik meg az emberi szolidaritás?

Az emberi és keresztény testvériségből fakadó szolidaritás elsősorban a javak igazságos elosztásában, a munka egyenlő bérezésében és az igazságosabb társadalmi rend iránti elkötelezettségben mutatkozik meg. A szolidaritás erénye a hit lelki javainak megosztását valósítja meg, ami fontosabb az anyagi javak megosztásánál.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2016. április 10.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van Húsvét 3. vasárnapja! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését! Az evangélium Jézus megjelenéseinek sorát folytatva elbeszéli, miként erősítette meg az apostolokat Jézus a feltámadása utáni 40 nap alatt, s miként adta meg az utolsó tanításait és az egyházalapító intézkedéseit.

Folytatjuk a Hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Mire alapszik a tekintély a társadalomban?

Minden emberi közösségnek szüksége van törvényes tekintélyre, amely biztosítja a rendet és elősegíti a közjó megvalósulását. Ezen tekintély alapja az emberi természetben van, amely megfelel az Isten által megszabott rendnek.

  1. Mikor gyakorolják törvényesen a tekintélyt?

A tekintélyt akkor gyakorolják törvényesen, amikor a közjó érdekében cselekszenek és a közjó elérése érdekében erkölcsös eszközöket használnak. Ezért a politikai rendszereket a polgárok szabad választásának kell meghatároznia. A megválasztott rendszernek tiszteletben kell tartania a „jogállam” elvét, amelyben a törvény uralkodik, és nem az emberek önkényes akarata. Az igazságtalan törvények és az erkölcsi renddel ellenkező szabályok a lelkiismeretre nézve nem kötelezőek.

  1. Mi a közjó?

A közjó a társadalmi élet azon feltételeinek összessége, amelyek lehetővé teszik csoportok és az egyének saját tökéletességének megvalósítását.

  1. Mit foglal magában a közjó?

A közjó magában foglalja a személy alapvető jogainak tiszteletben tartását és az alapvető jogainak előmozdítását; a személyek és a társadalom szellemi és anyagi javainak fejlődését; mindenki békéjét és biztonságát.

  1. Hol valósul meg leginkább a közjó?

A közjó legteljesebben azokban a politikai közösségekben valósul meg, amelyek védik és előmozdítják az egyes polgárok és társulásaik javát, és nem feledkeznek meg az emberiség családjának egyetemes javáról.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2016. április 3.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van Húsvét 2. vasárnapja, vagyis az Isteni Irgalmasság vasárnapja! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Húsvét 2. vasárnapját – fehérvasárnapot – Szent II. János Pál pápa az isteni irgalmasság vasárnapjának nyilvánította Szent Fausztina nővér magán-kinyilatkoztatása alapján. Elena Kowalska Lengyelországban született, 1925-ben fölvételét kérte az Irgalmas Szűz Nővéreinek zárdájába. Isten rendkívüli kegyelmekkel halmozta el. Jézus Szent Fausztina nővérre bízta irgalmasságának örömhírét.

Jézus fölszólította, hogy hirdesse

  1. a minden embernek szóló isteni irgalmasság kinyilatkoztatását;
  2. szüntelenül kérje ezt az irgalmat mindenki számára;
  3. terjessze az isteni irgalmasság tiszteletét.

Naplójában, Jézus kívánsága szerint, mindent hűségesen följegyzett. Az isteni irgalmasság tiszteletének terjesztése eszközeként Jézus átadott egy képet Szent Fausztina nővérnek, melyen a Szent Szívből áradó két – fehér és piros – sugár az

igazságosság és irgalmasság,

a bűnbánat és a bűnbocsánat,

az áldozat és az engesztelés,

a felebaráti szeretet és az isteni szeretet – szimbóluma.

Az Apostoli Penitenciaria 2002. június 29-én kelt dekrétuma szerint teljes búcsút nyerhetnek azok, akik a szokásos feltételeket – gyónás, áldozás, imádság a Szentatya szándékára – teljesítik. A búcsú elnyerésére minden templomban, vagy kápolnában van lehetőség.

Húsvét II. vasárnapja, magyar népi nevén: Fehérvasárnap

Az ünnep nevét az magyarázza, hogy a megkereszteltek eddig a napig hordták a keresztelési ruhát. Sok helyütt ez az elsőáldozás napja. A napi evangéliumban hármas örömhírt hallunk:

  1. Krisztus először jelent meg megújult, szellemi – de a szenvedés sebeit megőrző – testében az apostolai előtt.
  2. Átadta nekik a megváltó halál első gyümölcsét, a bűnbocsánat hatalmát, s ezzel megnyitotta a kegyelem országát, mely „nekünk készíttetett a világ kezdetétől”.
  3. Húsvét után nyolc nappal, tehát éppen a mai napon, Tamás kételkedését hitre fordította, hogy ezzel nekünk, késői utódoknak is erős bizonyítékot adjon feltámadásáról.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.