Liturgia magyarázat 2016. április 24.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van Húsvét 5. vasárnapja.

Most folytatjuk Hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Mi az erkölcsi törvény?

Az erkölcsi törvény az isteni Bölcsesség műve. Előírja az ember számára az utakat, magatartási normákat, amelyek a megígért boldogságra vezetnek, és tiltják azokat az utakat, amelyek eltávolítanak az Istentől.

  1. Mi a természetes erkölcsi törvény?

A természetes erkölcsi törvény, amelyet a Teremtő Isten minden ember szívébe beleírt, részesedés Isten jóságában és bölcsességében; és azt az eredeti erkölcsi érzéket jelenti, amely lehetővé teszi az ember számára, hogy az értelmével ítéletet alkosson a jóról és a rosszról. Ez a törvény egyetemes és változtathatatlan, megalapozza a személy, a közösségek és a polgári törvény alapvető jogait és kötelességeit.

  1. Mindenki felfogja ezt a törvényt?

A bűn következtében a természetes erkölcsi törvényt nem mindig és nem mindenki azonos világossággal és közvetlenséggel fogja fel. Emiatt az Isten – ahogy azt Szent Ágoston megfogalmazta – „a törvény kőtábláira írta azt, amit az emberek a szívükben nem tudtak elolvasni”.

  1. Milyen kapcsolat van a természetes erkölcsi törvény és az ószövetségi törvény között?

Az ószövetségi törvény a kinyilatkoztatott törvény első stádiuma. Sok olyan igazságot mond ki, amelyek természetszerűen is hozzáférhetők az emberi értelem számára. Ezek megerősítést és nagyobb tekintélyt kaptak a szövetségekben. Ezen törvény erkölcsi előírásait a Tízparancsolat foglalja össze. Lerakják az ember hivatásának alapjait, tiltják azt, ami ellenkezik az Isten és a felebarát szeretetével, és előírják azt, ami e két szeretet szempontjából lényeges.

  1. Hogyan illeszkedik az ószövetségi törvény az üdvösség tervébe?

Az ószövetségi törvény sok, az értelem számára is hozzáférhető igazsággal ismertet meg, megmondja, mit kell és mit nem szabad tennünk, és mint egy bölcs pedagógus, előkészít a megtérésre és az evangélium befogadására. Bár az ószövetségi törvény szent, lelki és jó, mégis tökéletlen, mert a megtartásához önmagában nem adja meg az erőt és a Lélek kegyelmét.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2016. április 17.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van Húsvét 4. vasárnapja, a papi és szerzetesi hivatások vasárnapja!

Most folytatjuk Hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Hogyan vesz részt az ember a közjó megvalósításában?

Minden ember a maga helye és szerepe betöltésével vesz részt a közjó előmozdításában azzal, hogy tiszteletben tartja az igazságos törvényeket, teljesíti a kötelességeit, melyekért személyesen felelős, ilyen pl. a saját családjáról való gondoskodás és a munkájának becsületes végzése. Az állampolgároknak ezen túlmenően, amennyire lehetséges, tevékenyen részt kell venniük a közéletben.

  1. Hogyan biztosítja a társadalom a szociális igazságosságot?

A társadalom akkor biztosítja a szociális igazságosságot, ha tiszteletben tartja a társadalom sajátos céljának, a személynek méltóságát, és jogait. Továbbá a társadalom akkor valósítja meg a szociális igazságosságot, amely szorosan kötődik a közjóhoz és tekintély gyakorlásához, amikor biztosítja a kedvező feltételeket a társulások és egyének jogos céljainak eléréséhez.

  1. Mire alapszik az emberek közötti egyenlőség?

Az összes ember ugyanazon méltóság és ugyanazon alapvető jogok birtokosa, amennyiben az egy Isten képmására vannak teremtve, és egyformán értelmes lélek birtokosai, ezért eredetük és a természetük ugyanaz, s Krisztusban, az egyetlen Üdvözítőben ugyanarra az isteni boldogságra hivatottak.

  1. Hogyan kell értékelnünk az emberek közötti különbségeket?

Vannak gonosz gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek emberek millióit sértik. E különbségek nyílt ellentétben állnak az evangéliummal, ellenkeznek az igazságossággal, a személyi méltósággal és a békével. De vannak az emberek között olyan különbségek is, amelyek Isten tervébe tartoznak, mert az Isten azt akarja, hogy mindenki másoknál találja meg azt, amire szüksége van, s akiknek rendkívüli „talentumai” vannak, azt a többiek javára kamatoztassák. Az ilyen különbségek nagylelkűségre, jótékonyságra, a javak megosztására bátorítják, sőt olykor kötelezik az embereket, és a kultúrákat egymás gazdagítására késztetik.

  1. Hogyan mutatkozik meg az emberi szolidaritás?

Az emberi és keresztény testvériségből fakadó szolidaritás elsősorban a javak igazságos elosztásában, a munka egyenlő bérezésében és az igazságosabb társadalmi rend iránti elkötelezettségben mutatkozik meg. A szolidaritás erénye a hit lelki javainak megosztását valósítja meg, ami fontosabb az anyagi javak megosztásánál.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2016. április 10.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van Húsvét 3. vasárnapja! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését! Az evangélium Jézus megjelenéseinek sorát folytatva elbeszéli, miként erősítette meg az apostolokat Jézus a feltámadása utáni 40 nap alatt, s miként adta meg az utolsó tanításait és az egyházalapító intézkedéseit.

Folytatjuk a Hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Mire alapszik a tekintély a társadalomban?

Minden emberi közösségnek szüksége van törvényes tekintélyre, amely biztosítja a rendet és elősegíti a közjó megvalósulását. Ezen tekintély alapja az emberi természetben van, amely megfelel az Isten által megszabott rendnek.

  1. Mikor gyakorolják törvényesen a tekintélyt?

A tekintélyt akkor gyakorolják törvényesen, amikor a közjó érdekében cselekszenek és a közjó elérése érdekében erkölcsös eszközöket használnak. Ezért a politikai rendszereket a polgárok szabad választásának kell meghatároznia. A megválasztott rendszernek tiszteletben kell tartania a „jogállam” elvét, amelyben a törvény uralkodik, és nem az emberek önkényes akarata. Az igazságtalan törvények és az erkölcsi renddel ellenkező szabályok a lelkiismeretre nézve nem kötelezőek.

  1. Mi a közjó?

A közjó a társadalmi élet azon feltételeinek összessége, amelyek lehetővé teszik csoportok és az egyének saját tökéletességének megvalósítását.

  1. Mit foglal magában a közjó?

A közjó magában foglalja a személy alapvető jogainak tiszteletben tartását és az alapvető jogainak előmozdítását; a személyek és a társadalom szellemi és anyagi javainak fejlődését; mindenki békéjét és biztonságát.

  1. Hol valósul meg leginkább a közjó?

A közjó legteljesebben azokban a politikai közösségekben valósul meg, amelyek védik és előmozdítják az egyes polgárok és társulásaik javát, és nem feledkeznek meg az emberiség családjának egyetemes javáról.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2016. április 3.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van Húsvét 2. vasárnapja, vagyis az Isteni Irgalmasság vasárnapja! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Húsvét 2. vasárnapját – fehérvasárnapot – Szent II. János Pál pápa az isteni irgalmasság vasárnapjának nyilvánította Szent Fausztina nővér magán-kinyilatkoztatása alapján. Elena Kowalska Lengyelországban született, 1925-ben fölvételét kérte az Irgalmas Szűz Nővéreinek zárdájába. Isten rendkívüli kegyelmekkel halmozta el. Jézus Szent Fausztina nővérre bízta irgalmasságának örömhírét.

Jézus fölszólította, hogy hirdesse

  1. a minden embernek szóló isteni irgalmasság kinyilatkoztatását;
  2. szüntelenül kérje ezt az irgalmat mindenki számára;
  3. terjessze az isteni irgalmasság tiszteletét.

Naplójában, Jézus kívánsága szerint, mindent hűségesen följegyzett. Az isteni irgalmasság tiszteletének terjesztése eszközeként Jézus átadott egy képet Szent Fausztina nővérnek, melyen a Szent Szívből áradó két – fehér és piros – sugár az

igazságosság és irgalmasság,

a bűnbánat és a bűnbocsánat,

az áldozat és az engesztelés,

a felebaráti szeretet és az isteni szeretet – szimbóluma.

Az Apostoli Penitenciaria 2002. június 29-én kelt dekrétuma szerint teljes búcsút nyerhetnek azok, akik a szokásos feltételeket – gyónás, áldozás, imádság a Szentatya szándékára – teljesítik. A búcsú elnyerésére minden templomban, vagy kápolnában van lehetőség.

Húsvét II. vasárnapja, magyar népi nevén: Fehérvasárnap

Az ünnep nevét az magyarázza, hogy a megkereszteltek eddig a napig hordták a keresztelési ruhát. Sok helyütt ez az elsőáldozás napja. A napi evangéliumban hármas örömhírt hallunk:

  1. Krisztus először jelent meg megújult, szellemi – de a szenvedés sebeit megőrző – testében az apostolai előtt.
  2. Átadta nekik a megváltó halál első gyümölcsét, a bűnbocsánat hatalmát, s ezzel megnyitotta a kegyelem országát, mely „nekünk készíttetett a világ kezdetétől”.
  3. Húsvét után nyolc nappal, tehát éppen a mai napon, Tamás kételkedését hitre fordította, hogy ezzel nekünk, késői utódoknak is erős bizonyítékot adjon feltámadásáról.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2016. január 31.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 4. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Többféle bűn van-e?

A bűnöknek igen nagy változatossága van. Különböznek egymástól a tárgyuk szerint, vagy az erények és a parancsolatok szerint, amelyekkel ellenkeznek. Irányulhatnak közvetlenül az Istenre, a felebarátra vagy önmagunkra. Az elkövetés módja szerint lehet vétkezni gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással.

  1. Súlyosság tekintetében milyen különbség van a bűnök között?

Van halálos bűn és van bocsánatos bűn.

  1. Mikor követünk el halálos bűnt?

Halálos bűnt akkor követünk el, amikor egyszerre van jelen a súlyos tárgy, a teljes tudatosság és a szabad beleegyezés. Az ilyen bűn lerombolja bennünk a szeretetet, megfoszt a megszentelő kegyelemtől, és ha nem bánjuk meg, akkor az örök kárhozatba juttat. Rendes körülmények között a Keresztség és a Bűnbánat vagy Kiengesztelődés szentsége révén kapunk rá bocsánatot.

 

  1. Mikor követünk el bocsánatos bűnt?

A bocsánatos bűn lényegében különbözik a halálos bűntől. Akkor követjük el, ha a bűn tárgya jelentéktelen, vagy súlyos ugyan, de a tudatosság vagy a szándék nem teljes. Nem szakítja meg a kapcsolatot az Istennel, de gyengíti a szeretetet; a teremtmények iránti rendetlen vonzalomról tanúskodik; akadályozza a lélek haladását az erények gyakorlásában és a jócselekedetek végzésében; ideigtartó büntetést von maga után.

  1. Hogyan szaporodik bennünk a bűn?

A bűn bűnre vezet, és az ismétlése bűnös készséget, latin szóval víciumot szül.

  1. Mik a víciumok?

A víciumok az erények ellentétei, a rossz szokások, amelyek elhomályosítják a lelkiismeretet és készségessé tesznek a rosszra. A hét főbűn köré csoportosíthatók, amelyek: a gőg, a fösvénység, az irigység, a harag, a bujaság, a torkosság, és a restség.

  1. Felelősek vagyunk-e mások bűneiért?

Akkor vagyunk felelősek mások bűneiért, ha vétkesen együttműködünk velük az elkövetésben.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2016. január 24.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 3. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

  1. Mi a remény?

A remény az az isteni erény, amellyel az Istentől kívánjuk és várjuk az örök boldogságunkat, a bizalmunkat Krisztus ígéreteibe vetjük, és a Szentlélek kegyelme segítségére támaszkodunk, hogy kiérdemeljük az örök boldogságot és megkapjuk a végső állhatatosság kegyelmét.

  1. Mi a szeretet?

A szeretet az az isteni erény, amellyel az Istent mindenekfölött szeretjük, a felebarátot pedig az Isten iránti szeretetből úgy szeretjük, mint önmagunkat. Jézus új parancsot adott rá, a Törvény beteljesedését. A szeretet „a tökéletesség köteléke” és a többi erény alapja, amely lelkesít, indít és elrendez: nélküle „semmi vagyok”, és bármi „mit sem használ nekem”.

  1. Mik a Szentlélek ajándékai?

A Szentlélek ajándékai maradandó készségek, amelyek az embert tanulékonnyá teszik az isteni sugallatok követésére. A Szentléleknek 7 ajándéka van: a bölcsesség, az értelem, a jó tanács, a lelki erősség, a tudomány, a jámborság és az istenfélelem.

  1. Mik a Szentlélek gyümölcsei?

A Szentlélek gyümölcsei a tökéletességek, amelyek az örök dicsőség zsengéjeként alakulnak ki bennünk. Az Egyház hagyománya 12 gyümölcsöt ismer: „szeretet, öröm, béke, türelem, hosszantűrés, jóság, jóakarat, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság”.

  1. Mit kíván tőlünk az Isten irgalmasságának elfogadása?

Megkívánja, hogy beismerjük a bűneinket és bánkódjunk miattuk. Maga az Isten az ő Igéjével és Lelkével felfedi bűneinket, megajándékoz az igaz lelkiismerettel és a megbocsátás reményével.

  1. Mi a bűn?

A bűn „az örök törvénnyel ellenkező szó, cselekedet vagy vágy”. Az Isten szeretete elleni engedetlenséggel bántja az Istent. Megsebzi az ember természetét, és sérti az emberi szolidaritást. Krisztus a szenvedésében maradéktalanul föltárja a bűn súlyosságát, és az irgalmasságával legyőzi azt.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2016. január 17.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 2. vasárnap van! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, hitünk rövid összefoglalását A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma, összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:

– A múlt vasárnap befejeződött a Karácsonyi idő és most megkezdődött az „évközi idő”. – A Vízkereszt és Hamvazószerda, valamint Pünkösd és a következő Advent közötti összesen 34 hetet évközi időnek nevezzük. Idén, 2016-ban, február 10-én lesz Hamvazószerda! A liturgikus ruhák színe ebben a mostani időszakban zöld. – Ezzel a vasárnappal veszi kezdetét – a többi keresztény felekezet híveivel együtt – a keresztények egységéért való közös imádkozásunk. Egy héten keresztül, a hét minden napján más-más felekezet templomában – közösen imádkozunk!

  1. Mi az igazságosság?

Az igazságosság állandó és szilárd akarat arra, hogy megadja másoknak azt, amivel tartozik nekik. Az Isten iránti igazságosságot nevezzük a „vallásosság erényének”.

  1. Mi az erősség?

Az erősség adja a szilárdságot a nehézségek közepette és az állhatatosságot a jó keresésében, és képessé tesz arra is, hogy igaz ügyért az ember – ha kell – az életét is feláldozza.

  1. Mi a mértékletesség?

A mértékletesség fékezi az élvezetvágyat, biztosítja az uralmat az ösztönök felett, és lehetővé teszi a teremtett javak kiegyensúlyozott használatát.

  1. Mik az isteni erények?

Azok az erények, amelyeknek eredete, motívuma és közvetlen tárgya maga az Isten. A megszentelő kegyelemmel áradnak az emberbe, képessé tesznek arra, hogy kapcsolatban éljünk a Szentháromsággal, megalapozzák és lelkesítik a keresztény ember erkölcsi tevékenységét, és elevenné teszik az emberi erényeket.

  1. Melyek az isteni erények?

Az isteni erények a hit, a remény és a szeretet.

  1. Mi a hit?

A hit az az isteni erény, amellyel hiszünk Istenben és mindabban, amit ő kinyilatkoztatott és az Egyház hinnünk elénk ad, mert az Isten maga az igazság. A hittel az ember szabadon ráhagyatkozik az Istenre. Ezért, aki hisz, törekszik megismerni és megtenni az Isten akaratát, mert „a hit a szeretet által tevékeny”.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Liturgia magyarázat 2016. január 3.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma a Karácsony utáni 2. vasárnapot ünnepeljük! Most folytatjuk a liturgiamagyarázatokat, katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Szent János apostol már idős ember volt, amikor az evangéliumát megírta. Hosszú élete után az Ő írása szinte teológiai evangéliumnak is nevezhető volna. Ebben foglalja össze a Krisztus hozta új élet alapját, Krisztus követésének alapját. Ezt olvassuk a mai vasárnapi evangéliumban!

Kicsoda Jézus Krisztus? Az Isten emberré lett fia! Benne az emberré lett Isten mutatta meg, hogy milyen legyen az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember! Az emberré lett Isten az emberek testvériségét vállalva a Megváltónk lett! Elhozta az Isten végtelen üdvözítő irgalmát!

Szent János azt mondja az evangéliumának kezdetén, hogy „Kezdetben volt az Ige!”, ami előtt nem volt teremtett világ! Az Isten Fia örökkévaló, de időbeli születést vállalt értünk! Része lett a teremtett világnak, tagja lett az emberi családnak. Nem szégyell minket – bűnös embereket – a testvéreinek mondani.

Az „IGE” szó, a görög eredetiben „Logosz”, a jelentése pedig: szó, értelem, gondolat. Az „IGE” örök, az Atyaistentől különböző, a második isteni személy. Jézus Krisztus istenségét egyértelműen meghatározzák a következő szavak: „… az Ige testté lett! …” Ez egyben azt is kifejezi, hogy az Igében, azaz Jézus Krisztusban az isteni és az emberi természet egy személyben áll fenn! Nem az Ige, az Isten változott testté, hanem Ő, miközben megtartotta az eredeti, isteni mivoltát, felvette a szolgaság, emberi alakját. Az Ige, amikor megtestesült, megtartotta az isteni természetét is!

Jézus származását bemutatva János evangélista nem csupán Jézus születéséig megy vissza, hanem egészen a világ teremtéséig. A világ teremtésével állítja párhuzamba Jézus születését, amely a világ és az ember újjáteremtése Isten részéről. „Közöttünk élt” – írja János evangélista Jézusról, a megtestesült Igéről. Isten jelen van közöttünk, jelen van a világban. Jelenléte megtapasztalható, észrevehető. Jézus Krisztus megtestesülésével és születésével Isten kifejezte azt, ahogy örökké itt akar élni köztünk, velünk és bennünk.

Megünnepelve a karácsonyt, érdemes ezen elmélkedünk!

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért: 

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2015. december 27.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését. Ma Karácsony nyolcadában vagyunk, a Szent Család vasárnapját ünnepeljük!

Karácsony nyolcada

Az Egyház legnagyobb ünnepeit nyolc napon át („oktávával”) ünnepli, hogy azok gazdag és kimeríthetetlen tartalmában jobban elmélyedhessünk.

Karácsony nyolcadának különlegessége, hogy néhány kiváltságos szentnek ünnepe e hétre esik. Mindnyájan közel állnak a Kis Jézushoz, mintegy a megszületett Király ékes kíséretét adják.

Nem homályosítják el, sőt inkább díszesebbé teszik a Születés ünnepét; mintha csak így vallanának Krisztusnak: „Tiéd az elsőség a Te hatalmadnak napján a szentek fényességében …”

Karácsony nyolcada január 1-én zárul, de még a rákövetkező napokat is a karácsony liturgiája, énekei, imádságai teszik örvendetessé.

Szent Család Vasárnapja:

Karácsony hetének ünnepsorozata a legutóbbi időben egy újabb jeles nappal bővült. A XIX. században vezették be a Szent Család ünnepét (Vízkereszt utáni vasárnapra), melyet 1969-ben a karácsony után eső vasárnapra helyeztek át. E napon az Egyház szeretettel szemléli a betlehemi barlangban a Szent Család tagjait, s a keresztény családokat oltalmukba ajánlja.

Részlet XIII. Leó pápa enciklikájából:

„Az irgalmas Isten, amikor elhatározta, hogy az ember megújításának régóta várt művét véghez viszi, ennek rendjét úgy intézte, hogy már a kezdet kezdetén fölmutassa a világnak a Szent Család képét, melyben minden ember a szentség és az erények példáját szemlélhesse. Mielőtt minden népek előtt fölragyogott volna teljes fényével, ebben a családban rejtőzködött Krisztus, az Igazság Napja.

Kedves Testvérek! Holnap lesz december 28-a, az Aprószentek ünnepe.

Az Egyház e napon szentként ünnepli azokat a kisdedeket, akik ugyan még szólni nem tudtak, de halálukkal tanúskodtak Krisztus mellett, s így vérükben megkeresztelkedve az Ő kísérő csapatát alkotják. „Kivétettek az emberek közül, mint zsenge áldozat az Istennek és a Báránynak.”

Egyéni érdemük nélkül üdvözültek: így még inkább rámutatnak arra, hogy az ember az üdvösséget nem kiérdemli, hanem Isten ingyenes ajándékaként kapja.

Imádkozzunk e napon az abortuszok áldozataiért, azokért a kisdedekért is, akiktől saját édesanyjuk és a környezetük vetette el az élet, és a megkeresztelkedés lehetőségét – és az édesanyjukért is!

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, népünkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért és az ellenségeinkért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

 

Liturgia magyarázat 2015. december 20.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van az Advent 4. vasárnapja! Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Melyek az Advent szimbólumai?

  1. A viola szín: az Összeszedettség, a szent fegyelem és a bűnbánat színe.
  2. Az oltár díszítetlen, az orgona legfeljebb az éneket kíséri: ezek a visszafogottság, a várakozó komolyság jelei.
  3. Nem liturgikus jelkép, de segítheti elmélyülésünket az újabb korban divatba jött adventi koszorú. Mintegy élő naptár, mutatja a Karácsony közeledését.

Milyen Úrjövetről emlékezünk meg Adventben?

  1. Történelmi Úrjövet. Az ószövetség várakozása Krisztus első (alázatos) eljövetelére „az idők teljességében”.
  2. Kegyelmi Úrjövet. A hivő lélek várakozása Krisztus folytonos (lelki) eljövetelére a Karácsonyban.
  3. Eszkatologikus (azaz a végső időkkel kapcsolatos) Úrjövet. Az Egyház virrasztó várakozása, Krisztus második (diadalmas) eljövetelére az Utolsó Napon.

Hogyan ünnepeljük az Eszkatologikus Úrjövetet? Krisztus már eljött, mégis várjuk őt. A várakozásunk már beteljesedett Krisztus születésével, mégis állandó várakozásban élünk. Már meg vagyunk váltva, Krisztus mégis a világ végére mondta, hogy akkor majd „emeljétek föl fejeteket, mert eljött megváltástok”. Az üdvösséget még láthatatlanul és ezer veszély közt hordozzuk magunkban, ma még reményben élünk.

A világ végén eljön majd az Emberfia, már nem gyenge kisgyermekként, nem halandó testben, hanem „hatalommal és dicsőséggel”, hogy ítéletet tartson élőkön és holtakon, az egész történelmen, és hogy az övéit véglegesen magához vegye. Akkor majd örökre egyesül hűségesen várakozó Jegyesével, az Egyházzal. Ezért úgy kell szemlélnünk és átélnünk a földi életünket és az Egyház földi életét, mint egy hatalmas adventet, melyben sötétség és zűrzavar, a szívet széttépő erők vesznek ugyan körül, de ebből a babiloni fogságból kivisz minket a Szabadítónk.

Ma van az Advent 4. vasárnapja, az adventi bizonyosság vasárnapja. Itt áll már az Úr a küszöbön — méltók vagyunk fogadni őt? „Bárcsak megismernéd Uradat a látogatás napján…” – olvassuk. A látogat szó a lát igéből származik (latinul – visitatio). A lényege szerint a láthatatlan Isten láthatóvá vált, az örökkévaló belépett az időbe, a halhatatlan most halandó testünkben jelent meg, hogy maga hozza el nekünk a halhatatlanságot. A vallásilag, erkölcsileg már-már szétszóródó, szétolvadó Isten-népet Krisztus, a Fő – önmaga testében újra egyesíti.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, népünkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért és az ellenségeinkért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.