Liturgia magyarázat 2017. április 2.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van a Nagyböjt 5. vasárnapja! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Ma van a Nagyböjt 5. vasárnapja (magyar népi nevén: Feketevasárnap)

Még 14 nap van Húsvétig. Az Egyház zsolozsmája így mondja: „Ezek azok a napok, amelyeket meg kell ülnötök a maga idejében, a 14. napon lesz az Úr Pászkája, s a 15.-en ünneplitek a Magasságbeli Úr főünnepét.” A liturgiában egyre erősebben rajzolódik ki a SZENVEDŐ KRISZTUS képe, megjelenik előttünk a Fájdalmak Férfia. Sírjunk miatta és vegyünk részt fájdalmaiban.

Az eltakart keresztről:

Az Egyház régi szokása, hogy e naptól fogva Nagypéntekig eltakarja a kereszteken a Megváltó alakját. Erre a szokásra többféle magyarázat van:

Magyarországon a középkorban minden képet, szobrot és feszületet fekete lepellel takartak el, innét ered a „Feketevasárnap” elnevezés. A századok során aztán ez a lepel a nagyböjt általános színét vette magára, lila lett. A képeket, szobrokat eltakarjuk, amint virággal sem díszítjük a templomot, úgy ezekkel sem akarjuk ékesíteni az Isten házát, mert az egyre közeledő Nagyhéten csak a legfontosabbakra akarunk figyelni.

Egyes korokban az ékkövekkel díszített keresztet is el akarták fedni, mint a Nagyhéttől idegen pompát. El akarták fedni a keresztet azért is, hogy ne váljék megszokottá. Nagypénteken majd a kinyilatkoztatás erejével jelenik meg előttünk a lepel alól lassanként előtűnő kereszt, rajta a megölt Istenfiával. Addig azonban, a szenvedés eme két hetében nem látjuk a keresztet, mégis ünnepeljük.

A letakarásnak van egy másik, manapság elfeledett, azonban nagyon ősi és mélyen emberi oka, értelme. A szentet eltakarjuk, mert azt az emberi szem nem képes felfogni. Az ókori Kelet vallásaiban ugyanúgy megtaláljuk ezt a motívumot, mint az Ószövetségi Szent Sátornál, Mózes elfödött arcánál.

A liturgiában ma is megmaradt a cibóriumra akasztott vélum, azaz kis selyem köpeny, a szentségi áldáskor használt vélum – a pap selyem stólája, és egyes helyeken a tabernákulum előtti fátyol használatában. A letakart kereszt jelzi, hogy alatta valami első látásra nem érthető, magán túlmutató jel, szentség van! Nagypénteken majd szentségként, kegyelemközvetítőként jelenik meg a Kereszt. Erről beszél a szentmisében a prefáció is: „a Kereszt kimondhatatlan ereje hirdeti Krisztus győzelmét a világ felett”. Ez a kimondhatatlanság, misztérium-jelleg jelenik meg a kereszt letakarásában.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.