E Templom E A Templomunkról

A Templomunkról

Csoportok számára előzetes bejelentkezés alapján idegenvezetést tartunk.  

Jelentkezés: Dankainé Bergmann Marikánál a +36-30-358-8495 telefonszámon.

Jelen írás Dr. Kocsis Istvánnak a Tanúság újság, 2019. III. számában megjelent cikke, amelyet a szerző engedélyével közlünk.

A templom története

A nagymarosi plébániatemplom valószínűleg a 13. század végén épült, négy évszázad átépítései során kapta mai arculatát. A templomtorony a Dunakanyar egyetlen ma is álló középkori egyházi műemléke. A városi kiváltságot biztosító okirat 1324-ből tesz róla említést. 

Déli fal

Legrégibb fennmaradt része a déli fal egy szakasza. A 14. század második felében hajóját kibővítették és megmagasították. A déli oldalára csúcsíves kaput helyeztek. A hajó nyugati végében karzatot emeltek, amelyet téglalap alakú kőkeretes ablak világított meg. A többszöri átépítés következtében most a déli falon hét különböző nagyságú, díszítésű és elhelyezésű ablakot látunk 

Keleti fal

A 15. századi gótikus ablakokat befalazták, két nagy ablakot nyitottak a 19. században. 

Északi fal

Az 1. századtól kezdve a Duna képezte a Római birodalom határát, erre utal az itt látható római kori kő is a templom északi falán (alul, középen található). 

Az északi falon épségben megmaradt a templom 14. századi bővítéséből származó ablakrendszer. 

A kettős ablaksor arra enged következtetni, hogy a templomhajó ezen az oldalán egy oldalkarzat is helyet kapott. Külső támpillérek nem voltak. 

A templomot a XV. század végén ismét átépítették, hajóját kelet felé egy szakasszal meghosszabbították, és egy új, poligonális (sokszögzáródású) támpilléres szentélyt építettek hozzá. Ez a szentély a nyolcszög három oldalával záródott, mindhárom falán egy-egy magas, kétosztatú csúcsíves, mérműves ablakkal. Ekkor törtek ajtót az északi falba, részben szétrombolva ezzel az ablakot.  

Torony

Az építkezés utolsó szakaszában épült torony a nyugati oldalon csúcsíves kapuval. Ehhez hasonló a toronyaljból nyíló belső kapu is. Az első szint egyetlen ablaka a déli falon nyílik,

A harmadik szint, a harangemelet nyolcszögletű alaprajzú. Négy oldalát rézsűs bélletű, csúcsíves ablakok törik át. Valamikor a negyedik szint is ehhez hasonló volt, de a szint felső részét a barokk átépítés során a 18. században visszabontották és az ablakoknak csak az alsó része maradt ránk, amelyeket ma a toronyóra számlapjai fednek.  Ezt a szintet aztán új főpárkánnyal zárták le, ami fölé bádoggal borított, lanternás téglakupola került, csúcsán a kereszttel. A torony egyetlen hitelesnek tekinthető középkori képét a toronyalj oldalfalán láthatjuk. Ezek szerint, a torony hegyes gúlasisakkal záródott, alatta egy alacsony körüljáró erkéllyel övezett szinttel. 

Főkapu előtere

A torony aljában a mennyezet későgótikus csillagboltozat, közepén, a zárókövön látható a megépítésének 1509-es évszáma. A ma látható képek Lohr Ferenc 1926-ban végzett restaurálásának eredményei. A zárókő körül középen angyalok, szeráfok, és a négy evangélista jelképe.

Az oldalfalon egy 1595-ös Hufnagel (flamand metsző és festő) -rézkarcnak a sgrafitto változatát helyezte el Lohr Ferenc, ez tulajdonképpen Visegrádot ábrázolja, de jól láthatjuk rajta a nagymarosi templomot.

Templombelső

A templomot 1771/72-ben barokk stílusban építették újjá. Befalazták a gótikus ablakokat és nagy, szalagkeretes ablakokat nyitottak a szentélyben és a hajóban. Az új karzat is kupolás fedést kapott. Erősen kidomborodó mellvédje középső részét két vörösmárvány oszlop tartja. A szószék a szentélyt és a hajót elválasztó diadalív pillérén kapott helyet. 

Szószék

A szószék tetején a Jó Pásztor alakja van vállán az elveszett báránnyal, körben a négy evangélista. A 2019. évi restauráláskor visszakapta gyönyörű eredeti színét. 

Keresztelőkút 

1770-es évekből, tetején Jézus megkeresztelésének jelenete, Jézus és János fölött galamb képében a Szentlélek. 

Déli fali kép a szentélyben a sekrestye felett

Ez a jelenet a római császárt, Nagy Konstantint ábrázolja, amikor a Milvius-hídi csata (312. október 28.) előtti napon egy kereszt jelent meg előtte a Napban, e szavakkal : „E jelben győzni fogsz!” (In hoc signo vinces). Később álmában azt az utasítást kapta, hogy az új jelet tegye a zászlóira. Zászlóira tűzte a keresztet, s megnyerte a csatát és a Nyugat Római birodalom császára lett. A képen látható a római Angyalvár is. Ezek után kiadta 313-ban a Milánói rendeletet, amely engedélyezi a keresztények számára is a szabad vallásgyakorlást a római birodalomban. 

Északi fal képe

320-ban elküldte édesanyját, Szent Ilonát (aki később ezért a régészek védőszentje lett) a Szentföldre, hogy keresse meg Krisztus keresztjét. A képen az látható, hogy Szent Ilona felásatta a Golgotát, és megtalálta a három keresztet. De melyik kereszt lehetett Krisztusé? Az akkori püspök, Makariusz javaslatára egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő nőhöz vitték a darabokat, és azt a keresztet nyilvánították Jézus keresztjének, melynek érintésére a nő meggyógyult. 

Oltár mögötti kép

Az oltár mögötti falon egy későbbi történet látható. Miután Kozroesz perzsa sah 614-ben feldúlta Jeruzsálemet és elrabolta a Szentkeresztet, Herakliosz császár 629-ben visszaszerezte és császári pompában akarta visszavinni a Golgotára. I.Honorius pápa ujját felemelve figyelmezteti, hogy a kereszt hordozásához nem királyi pompa, hanem szerénység és alázat illik.

Mennyezeti képek

Szentély felett

Az Atyát ábrázolja, előtte galamb képében a Szentlelket látjuk.

Középső  

A középső mennyezeti képen Jézus Krisztus, mellette valós alakok: egy apáca, egy szerzetes és egy svájci gárdista után XI.Piusz pápa a pápai hármas koronával, a tiarával. Mellette Csernoch János, utolsó koronázó bíboros-hercegprímás és Kohl Medárd püspök, aki felszentelte az 1926-os felújítás után a templomot.

Orgona felett 

A hátsó mennyezeti képen Szent István király felajánlja a koronáját  (= az országot) a Szűzanyának.

Ablakok

A szentély két üvegablakán Ábrahám áldozata, valamint Melkizedek áldozata látható.

Déli fal ablakai

 „Engedjétek hozzám a gyerekeket” jelenete az egyiken.

A „Szent Család” ablakot egy papírlemezgyár dolgozói adták. A kép mottója: imádkozzál és dolgozzál. A Szűzanya fon, Szent József a szekercéjével dolgozik és a kis Jézus egy kis keresztet tart a vállán.

Északi fal ablakai

„Szűzanya” 

„Szent Márton, Szent Júlia” 

Szent Márton volt a város és a templom korábbi védőszentje, az első pannóniai szent.

Savaria-ban, a mai Szombathelyen született 316-ban. Apja a római légió tisztjeként szolgált. Apja kívánságára katona lett. Légióját Galliába küldték, ahol Amiensben teljesített szolgálatot. Itt egy napon didergő koldussal találkozott. Köpenyét kardjával kettéhasította és az egyik felét (mivel csak a felével rendelkezett) a koldus vállára borította. Másnap álmában Krisztust látta abban a köpenydarabban, amelyet a fázó koldusra terített. Krisztus így szólt a fiatal katonához: „Márton, a hittanuló öltöztetett engem ebbe a köpenybe.” Később Tours püspöke lett, 397-ben halt meg. Franciaország védőszentje.

Szobrok

Szűzanya 

Árpádházi Szent Erzsébet

(1207 Sárospatak – 1231 Marburg).
Apja II. András magyar király, anyja meráni Gertrúd.

Mária Magdolna 

Szent József a kis Jézussal

Szent Rita

a lehetetlenségek szentje.

Páduai Szent Antal

Árpádházi Szent Margit

(1242) apja IV. Béla felajánlotta Istennek.
Apáca lett.

Imre herceg

Szent István király fia, trónörökös, akit fiatalon halálos „baleset” ért.

Karzat

A karzat két vörösmárvány oszlopon nyugszik, közepe kiboltosodik, felette van az orgona, amit 1903-ban Pécsett készítettek. A 18 regiszteres orgona és a templom akusztikája szép hangversenyeket tesz lehetővé.

A nagymarosi Szent Kereszt felmagasztalása templom szimbólumai

“Engedjétek hozzám jönni a kisgyerekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: aki nem fogadja Isten országát úgy, mint a kisgyermek, nem megy be oda.” (Márk 10,14)

A szakrális építmények szimbólumrendszerének több rétege van, az épület tájolásától kezdve a falakat borító szekkók témáján át a berendezési tárgyakat díszítő elemekig, minden jelentést hordoz. A szimbólumok célja végső soron ajtót nyitni profán létünkből a szent felé, segédeszközökké válni a hívő tanítványok számára a tudattalan és tudatos szinten ható átlényegüléshez, üdvözüléshez vezető golgotai úton.  

Teljes megértésük persze lehetetlen, így ez az áttekintés sem lehet teljes. Emellett a szimbólumok értelmezése időnként nem annyira a tények egzakt fölfogásán alapul, mint inkább szubjektív gondolatokon.  

Keletelés 

Templomunk eredetileg a XII. század végére jellemző románkori templomokhoz hasonló téralakítású, kelet-nyugati tájolású, kis alapterületű, síkfedésű, hosszanti egyhajós teremtemplom lehetett, melyet a későbbi korokban bővítettek.

Már az újkőkori kultúrák, az ókori mediterraneum és a távol-keleti térség vallásai számára egyaránt fontos volt az, hogy szakrális építményeik kelet felé nézzenek.  A keresztény templomok keleti tájolásának közvetlen előképe: a zsidó Szentsátor, amely a pusztai vándorlás során a keleten megígért Éden felé mutatott. Athanasius (296‒373) már a templom helyes tájolásáról ír: „…az imádkozók arccal az oltár felé fordulva a felkelő Napot, Krisztus jelképét látják…”.A felkelő Nap első sugarai felé fordulás az összegyűlt hívők számára felidézi Krisztus szavait: „Én vagyok a világ világossága. Aki követ engem, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Ján 8,12) A templomok keleti tájolásának szabályát igen korán, a 325-ös niceai zsinaton törvénybe is foglalták. [1,2]

Apostoli kereszt

A XVIII. században a szentély és a sekrestye tetőcsúcsára, áttört kovácsoltvas kettős, apostoli keresztek kerültek. A toronyalj csillagboltozatát lezáró címerpajzson, a karzat fölötti szekkón, amelyen a Szűz Mária karján ülő kis Jézus megáldja, megszenteli a Szent István király által feléje nyújtott Szent Koronát, négy helyen látható az apostoli kereszt: egy az országalmán, egy másik egy angyal kezében, egy a pajzson, és egy a zászlón. A kettős kereszt (lat. crux gemina), apostoli kereszt: olyan kereszt, melynek függőleges szárát egy rövidebb és egy hosszabb vízszintes szár metszi. Egy elterjedt magyarázat szerint a felső vízszintes, rövidebb szár a kereszt feliratot (INRI) jelképezi, amelyet Pilátus helyeztetett Krisztus feje fölé a keresztre. A kettős keresztnek több feltételezett jelentése van: a test, szellem, lélek egysége, illetve a szentháromság. A magyar címerben I. Szent István király (1000‒1038) apostoli királyságának kettős kereszt a jele. [3]

Titulus

Az eredetileg 1326-ból való írásos emlékek a templom Szent Márton titulusát említették, amely 1543-ban a város pecsétjén és címerén is megjelent. Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született a Krisztus születése utáni 316-os vagy 317-es évben. Tizenkilenc évesen lett katona.

Feljegyzések őrzik segítőkészségének, jóindulatának az emlékét. Egy téli este éppen kilépett Ambianensium (ma Amiens) kapuján, amikor egy nélkülöző koldussal találkozott, akit rablók fosztottak ki és vertek meg. Kardjával kettévágta saját tiszti köpenyét, és egyik felét a koldus vállára borította, megmentve őt ezáltal a fagyhaláltól. Éjszaka álmában Jézus jelent meg a koldusnak adott köpenydarabban. 339-ben, huszonkét évesen megkeresztelkedett, kilépett a hadseregből, és hittérítő misszióba kezdett. 361-ben Ligugében megalapította az első európai szerzetes kolostort. Életét csodák és gyógyulások kísérték. Szent Márton Franciaország, Burgenland tartomány és Pannónia védőszentje is. Szent István király a lázadó Koppány elleni csatájában az õ támogatását kérte. A győzelem után Márton az Árpád-házi uralkodók, majd a magyar királyok Magyarország patrónusának tekintették.[4]

A templom mai titulusának ‒ Szent Kereszt felmagasztalása ‒ történetét a Lohr Ferenc által 1926-ban festett, oltárhajóbeli szekkók mesélik el. 

A sekrestye ajtaja fölötti félszakaszon elevenedik meg a IV. századi történet elsõ része: Konstantin császár ismerte a keresztény vallást édesanyja, – a később szentté avatott Ilona császárné révén, – de ő maga nem keresztelkedett meg. Egy alkalommal Konstantin hadat viselt Maxentius császár ellen, aki elfoglalta Rómát. Az egyenlőtlen küzdelemben Maxentius állt győzelemre. A Milvius hídi csata előtti éjjel Konstantin a keresztények istenéhez fordult segítségért, majd utána jelenést látott: az égen egy fényesen ragyogó kereszt jelent meg azzal a mondattal: „E jelben győzni fogsz!” Ezután a császár zászlajára tűzette a kereszt jelét, és  győzelmet aratott Maxentius serege felett. A hálaadás után kérésére édesanyja, Ilona császárné elindult a szent kereszt felkutatására Jeruzsálembe. 

A szentély északi falán azt az eseményt festette meg Lohr mester, amikor Ilona császárné buzdítására 320. szeptember 14-én kiásták a Kálvária földjéből a betemetett három keresztet, amelyek közül nem volt megállapítható, hogy melyik  két latoré, és melyiken lehelte ki a lelkét Krisztus, ezért Makárius jeruzsálemi püspök mindhármat hozzáérintette egy halálos beteg asszonyhoz. Amelyiktől meggyógyult, az volt Krisztus keresztje. 

Az apszis szemben lévő falán az a történet látható, amikor Heraklius császár 629-ben Chosroes perzsa királyt legyőzte, majd a szent keresztet visszaszerezve tőle, azt királyi pompával, a saját vállán, Krisztushoz hasonlóan a jeruzsálemi Golgotára akarta felvinni. Ám Jeruzsálem kapujában Zakariás pátriárka arra intette, hogy a Szent Kereszt hordozásához nem királyi pompa, hanem krisztusi szerénység illik. [5]

Címerpajzs

A nyugati főkapun belépve a toronyalj terét késő gótikus, kettős hornyolású bordákból kialakított csillagboltozat fedi. A csillagboltozat középpontjában a zárókövet címerpajzs díszíti. A pajzsot három vízszintes mezőre osztották. A pajzsfőn egy rózsa, egy kettős kereszt és két cölöp, a pajzsderékon a boltozat és a torony építésének 1509-es évszáma, a pajzstalpon pedig egy búzakalászt tartó páncélos kar látható. Ez a címerpajzs lehet Nagymaros címerének alapja. A rózsa szimbolikája, jelentése összetett: eredetileg a bor, Isten, az abszolút lét, Krisztus, a megváltó, Szűz Mária a „rosa mystica” a tüske nélküli rózsa; vörös színe a vér, a mártírok kiömlő vére ‒ a vörös a legfőbb mártír, Jézus színe; öt szirma Krisztus öt sebe. A kettős keresztről már előzőleg volt szó. A mesteralak két cölöp. A búzakalászt tartó páncélos kar a heraldikában a mezőgazdasági tevékenységből élő települések jele. [6]

Szeráfok és az evangélisták

A csillagboltozat bordái közötti boltsüvegek festése eredetileg a XVI. század elejéről származik, a ma látható képek Lohr Ferenc 1927-ben végzett restaurálásának eredményei. Középen nyolc szeráffej, a széleken a négy evangélista látható a szimbólumaikkal. A szeráfok (jelentése: tüzes, égõ angyali lények), az Úr trónusának őrzői, akik Ézsaiás próféta látomásában jelentek meg, amikor látta Istent a templomában és elhívást kapott a prófétai szolgálatra (Ézs 6:1-7). Ézsaiás könyvének 6. részében a 2‒4. vers így hangzik: „Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel arcát takarta el, kettővel lábát fedte be, kettővel pedig repült. Így kiáltott egyik a másiknak: Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet! A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel.” A szeráfok olyan angyalok, akik szünet nélkül dicsőítik Istent. 

A négy evangélista: Márk az oroszlánnal – ő a pusztába kiáltó, aki hirdeti Keresztelő Szent János eljövetelét. Evangéliuma elsősorban a pogányok számára íródott. Jézust igyekszik elfogadtatni velük. Lukács az ökörrel – az ószövetségi áldozat jelképével. Evangéliumát a hellenista olvasóknak szánta. Máté a könyvvel – evangéliuma Jézus családfájával kezdődik, Jézust Ábrahámtól és Dávidtól származtatja. János a sassal – az ige, a szárnyaló gondolat jelképével. Tanítása középpontjában a hellenista világban közismert Logosz (Ige) áll. [7]

Jézus szíve

Az előtér ajtajának ablakán Jézus Szívét világítják át a templom fényei. Jézus Szíve (lat. Cor Iesu): Isten emberré lett Fiának szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe. Tiszteletének alapja, hogy Jézus Krisztusban az emberi természet egyesült a Fiú isteni személyével, mint létének alapjával. Jézus egész embersége, így Szíve is az Isteni Személy kifejezője. A Szentírásban a szív az ember erkölcsi és vallási személyiségének foglalata, ősfogalom, mely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki valóságot. [8] 

Jó pásztor

Az oltárhajó diadalívének jobb oldalán található a XVIII. század végén készült szószék. Külsejét körben a négy evangélista (és jelképeik) faragott szobra díszíti.  A szószék mennyezetén egy galamb, a Szentlélek jelképe, a tetején erősen kiemelten a felhőkön álló jó pásztor látható. A jó pásztor Jézus Krisztust jelképezi. Az ókori Keleten a jó pásztor az istenek és a királyok uralmának, a hellén műveltségben a filantrópia (emberszeretet) szimbóluma volt. Fontos szerepet töltött be a bizánci császárkultuszban is. A jó pásztor ószövetségi előképei: Mózes, Ábel, Dávid és az igaz próféták. Jahve maga is pásztorként gondoskodik népéről. Jézus szavai szerint: „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért” (Jn 10 11..) [9] 

Belépve az oltárhajóba szemben, a Héraklius császárt ábrázoló szekkó  fölött Szent Mihály arkangyal látható az Utolsó Ítélet mérlegével, a Logosz kardjával, Szent Péter áll a mennyek kulcsával, közöttük a Szentlélek galambja röpül. Az oltárhajó kupoláján maga az Úr tárja áldásra a karjait. Feje körül háromszögletű dicsfény, amely a szentháromság szimbóluma látható. Tovább haladva visszafelé a főhajóban, a feltámadt Krisztus tűnik fel dicsfényben. Lohr Ferenc úgy festette meg a három jelenetet, hogy ha a padokban imádkozó hívek feltekintenek, egy tekintettel átfoghassák az Atyát, a Fiút és a Szentlelket.

A főhajó fölötti két boltív festményein allegorikus alakok vannak: például cserkészek. Csupán a szentélyhez közelebbi boltív bal oldalán láthatók konkrét személyek: egy ferences barát, egy svájci gárdista és egy apáca mellett áll XI. Pius pápa a tiarával, továbbá Csernoch János, utolsó koronázó bíboros hercegprímás és Kohl Medárd esztergomi érsek, aki megáldotta és felújította a templomot 1927-ben.   

Az ablakok

A nagymarosi Szent Kereszt felmagasztalása-templom napjainkban látható  üvegablakait Zsellér Imre festette 1926-ban, a templom huszadik század eleji felújításának idején. Az oltárhajó ablakain ószövetségi jelenetek láthatók. A bal oldali Ábel áldozatát jeleníti meg. Ábel „elsőszülött, legszebb bárányai” közül választott áldozatot (ahogyan az Úr tette később Jézussal), Káin viszont csak „hozott a föld gyümölcseiből”. Hitünk erõsségét az bizonyítja, ha javaink közül a legértékesebbet áldozzuk fel. A Úr Ábel áldozatát fogadta el: az övé lehetett a bűnbocsánatot adó tűzáldozat. A jobboldali ablakon Melkizedek Ábrahámnak kenyeret és bort áldoz. Az ószövetségi bibliatudomány mindmáig nem tud megnyugtató választ adni arra a kérdésre, vajon ki is volt valójában az a Melkizedek, (Sálem, azaz Jeruzsálem királya) aki az Ószövetség hajnalán Ábrahámot megáldva, a kor áldozatbemutatási hagyományaitól teljesen eltérően kenyeret és bort áldozott a magasságbeli Istennek, és ezzel előképét szolgáltatta az Újszövetség áldozatának. [10]

A főhajó ablakai a Szent Családot, Jézust a kisdedekkel, Szent Mártont és Szent Júliát, valamint a Szűzanyát mintázzák.

A Szent Család

A család a társadalom és az Egyház alapsejtje. A hívő tanítvány benne és általa valósítja meg földi és örök hivatását. A család Isten tevékenységének a helye és kiváltságos környezete, és így Isten és ember találkozásának a helye is. A házastársak egymás felé is a kegyelem közvetítői. A házasságnak mint szentségnek éppen ez a jelentése. A hívő család tagjai tehát tudatában vannak annak, hogy bármilyen feszültség is jelenik meg életükben, mindig segíti őket Isten kegyelme, hogy ez a szeretet szempontjai szerint oldódjék meg. II. János Pál pápa Familiaris Consortio kezdetű buzdításában olvasható: „A keresztény család Isten Országát építi a történelemben azokkal a mindennapos dolgokkal, amelyek életének föltételei, vagy annak meghatározói.” 1500 körül alakult ki az Szent Család egyiptomi életét ábrázoló képtípus, amelyen József mint ács dolgozik, Mária ruhát készít Jézusnak, a gyermek játszik vagy Szent Józsefnek segít. [11]

Jézus kisdedekkel

„Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket; de a tanítványok elkergették azokat, akik hozták őket. Ezt látva Jézus haragra gerjedt, és azt mondta nekik: »Engedjétek hozzám jönni a kisgyerekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom nektek: aki nem fogadja Isten országát úgy, mint a kisgyermek, nem megy be oda.« Azután karjaiba vette őket, rájuk tette a kezét, és megáldotta őket.” (Márk 13-16) [12]

Szent Júlia

Korzikai Szent Júlia nemes, karthágói születésű leány volt. Amikor a perzsák elfoglalták a várost, Júlia is rabságra jutott. Egy pogány kereskedőnek adták el szolgálónak. Júlia a rabságban is őrizte tisztaságát és azokat a keresztény szokásokat, amelyeket otthon megtanult. Minden munkát elvégzett, ami tisztaságával nem ellenkezett. Urával együtt Korzika szigetére került. Egy pogány ünnep alkalmával nem akart áldozni a pogány isteneknek, ezért, ütlegelték, kitépték a haját, késekkel vagdosták a testét, és végül keresztre feszítették Kr. u. 640 körül. [13]

Források

[1] Guzsik Tamás: A középkori keresztény templomok keleteléséről. Meteor Csillagászati évkönyv, 1997.

[2] Scheffer Miklós: A nagymarosi római katolikus templom tájolásának lehetséges magyarázata http://szentterszentido.blogspot.com/2013/10/a-nagymarosi-romai-katolikus-templom.html

[3] lexikon.katolikus.hu/K/kettős%20kereszt.html

[4] https://hu.wikipedia.org/wiki/Tours-i_Szent_M%C3%A1rton

[5] Garami Mária: Nagymaros Műemlék Temploma. Nagymaros, 1995.

[6]https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/egyhaztortenet/Makoi_kereszteny_fuzetek/pages/002f/005_rozsa.htm 

[7] lexikon.katolikus.hu/S/szeráfok.html, https://www.gotquestions.org/Magyar/szeraf.html

[8] http://lexikon.katolikus.hu/J/Jézus%20Szíve.html

[9] lexikon.katolikus.hu/J/Jó%20Pásztor.html

[10] http://www.albertfalviplebania.hu/index.php/cikkek/ki-volt-melkizedek-tulajdonkeppen

[11] http://frh.theol.u-szeged.hu/mihaly/szentcsalada.htm

[12] https://szentiras.hu/KNB/Mk10

[13] https://szent.blog.hu/2018/07/16/szent_julia_vertanuno

További irodalom:

Magyar Zoltán: Pannónia védőszentje. Szent Márton a magyar kultúrtörténetben. Budapest, 2008.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I‒II. Budapest, 1977.

Puskely Mária: A keresztény Európa szellemi gyökerei. Az öreg földrész hagiográfiája. Budapest, 2004.

Templombemutatás – idegenvezetés

Csoportok számára előzetes bejelentkezés alapján idegenvezetést tartunk.  

Jelentkezés: Dankainé Bergmann Marikánál a +36-30-358-8495 telefonszámon.