Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma az évközi 3. vasárnap van! Most a HIT évében, a liturgia magyarázat keretében folytatjuk Hitünk rövid összefoglalását „A Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiuma”, azaz összefoglalása alapján, kérdés – felelet formájában:
Tartalom
(82.) Miért nevezzük Jézust „Krisztusnak”?
A görög „Krisztosz” és héber megfelelője, a „Messiás” azt jelenti: „Fölkent”. Jézus azért a Krisztus, mert Isten fölszentelte, a Szentlélekkel fölkente megváltói küldetésére. Ő az Izrael által várt Messiás, akit az Atya a világba küldött. Jézus elfogadta a Messiás nevet, tartalmát pontosabbá téve: „az égből szállt alá”, megfeszítették és föltámadott. Ő a szenvedő Szolga, aki „életét adja váltságul sokakért”. A Krisztus névből ered a christiani, azaz a keresztények név.
(83.) Milyen értelemben „Isten egyszülött Fia” Jézus?
Jézus páratlan és tökéletes értelemben „Isten egyszülött Fia”. A Jordánnál történt kereszteléskor és a színeváltozáskor az Atya szava Jézust így nevezi: „Ő az én szeretett Fiam”. Amikor Jézus azt állítja magáról, hogy ő a Fiú, aki „ismeri az Atyát”, akkor Istennel, az ő Atyjával való páratlan és örök kapcsolatáról beszél. Ő „Isten egyszülött Fia”, a Szentháromság második személye. Az apostoli igehirdetés központi témája, hogy ők látták „az ő dicsőségét, mint az Atya Egyszülöttének dicsőségét”.
(84.) Mit jelent az „Úr” cím?
A Szentírásban az Úr megnevezés általában a szuverén módon uralkodó Istent jelenti. Jézus ezt a nevet magának tulajdonítja és kinyilatkoztatja isteni uralmát a természet erői, a démonok, a bűn és a halál fölött, mindenek fölött a föltámadásával. Az első keresztény hitvallások hirdetik, hogy az Atyát megillető hatalom, tisztelet és dicsőség Jézusnak is sajátjai: Isten „olyan nevet adott neki, mely fölötte áll minden névnek”. Ő a világ és a történelem Ura, az ember egyedül neki köteles alávetni teljesen a személyes szabadságát.
(85.) Miért lett emberré az Isten Fia?
Az Isten Fia értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért testesült meg Szűz Mária méhében a Szentlélek erejéből; azaz azért, hogy minket, bűnösöket megbékéltessen az Istennel; hogy megismertesse velünk az Ő végtelen szeretetét; hogy számunkra az életszentség példája legyen, s hogy „az isteni természet részesévé” tegyen bennünket.
(86.) Mit jelent a „megtestesülés” szó?
Az Egyház megtestesülésnek nevezi az isteni természet és az emberi természet csodálatos egyesülésének misztériumát az Ige egyetlen isteni személyében. Az üdvösségünk megvalósításáért Isten Fia „testté” lett azzal, hogy valóságos ember lett. A megtestesülésbe vetett hit, a keresztény hit sajátos ismertetőjegye.
Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, népünkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért ellenségeinkért és a Váci Egyházmegyei Zsinat munkájáért:
„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.