E Liturgiamagyarázatok E Liturgia magyarázat. 2011. október 16. (208. rész.)

Liturgia magyarázat. 2011. október 16. (208. rész.)

Liturgikus szín: zöld.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Most folytatjuk a liturgia magyarázatokat, katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését. a Magyar Katolikus Püspöki Kar által jóváhagyott ÉNEKLŐ EGYHÁZ nevű imakönyvben foglaltak szerint. Ma van az évközi 29. vasárnap.

TANÁCSOK AZ IMÁDKOZÁSHOZ

Mi az imádság?

Az emberi természetben gyökerező, Isten-adta vágy, hogy lelkünket Istenhez emeljük, imádásunkat és kéréseinket gondolattal, szóval, mozdulattal kifejezzük. Az emberi szívből előtörő imádságot Isten formálta az Ószövetségben, amikor megmutatta, hogy ki Ő, hogyan kell Őt imádni, sőt sugalmazott imádságokkal ajándékozta meg népét, a zsoltárokkal. Azután évezredek múltán elküldte szent Fiát, az egyetlen tökéletes imádkozót, az Egyház előimádkozóját, hogy megtanítsa Egyházát is „Lélekben és igazságban” imádkozni. Mennybemenetele után elküldte a Szentlelket, s „mivel mi nem is tudjuk, mit kell imádkoznunk, azért maga a Lélek könyörög értünk kimondhatatlan sóhajtásokkal” a szívünkben – olvassuk Szent Pálnak a Rómaiaknak írt levelében.

A keresztény ember imádságát tehát e kettő határozza meg: a szívből előtörő, az emberi életet Isten elé táró ima, melyet a Szentlélek formál bennünk, – és Krisztus imája, mely az Egyházban folytatódik, melyben Krisztus adja a szót ajkunkra. A keresztény ima nem állandó önmagunk körül forgó tépelődés, nem monológ, hanem Isten által formált, elfogadott és megválaszolt párbeszéd.

Mikor imádkozzunk?

A Szentírás szerint „szüntelenül” kell imádkoznunk. Hogyan lehetséges ez?

  1.  Az őskeresztény lelki írók szerint mindig imádkozik az, aki a rendszeres, állandó imaórákat megtartja. Alakítsuk ki az imádságaink állandó rendjét! Imádkoznunk kell legalább reggel és este!
  2. Szüntelenül imádkozik az, aki rászoktatja önmagát, hogy mindig Isten jelenlétének „közérzetében” éljen, s szavakba foglalt vagy szótlan fohászokkal minél sűrűbben Istenhez forduljon gondolataiban.
  3. Szüntelenül imádkozik az, aki minden tevékenységét imádsággá szenteli: a misében, a reggeli imában, a munkáját már a kezdetén felajánlja az Istennek!
  4. Szükséges az, hogy Krisztus példájára időnként teljes nyugalomban adjuk át magunkat az imádságnak. Esti imánkat olykor toldjuk meg lelki olvasmányokkal, kissé tartósabb imádkozással.

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, népünkért, vezetőinkért, az ellenfeleinkért és az ellenségeinkért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.