Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Testvérek! – Ma van Húsvét Vasárnapja, Krisztus feltámadása! Most a liturgia magyarázat keretében folytatjuk a katolikus hitünk egyes részeinek ismertetését!

Ez az a nap, melyet az Úr szerzett, alkotott nekünk, örvendezzünk és vigadjunk rajta! Felértünk a győzelem hegyére, a világosság győzött a sötétség felett, az élet a halál felett!

Krisztus a saját erejéből – az Atyával közös Istensége erejével – föltámadott a sírból. Ezzel igazolta Istenségét, igazolta tanítását, igazolta, hogy saját akaratából tette le az életét nagypénteken, és hatalma van fölvenni azt. Azt mondta: „Rontsátok le ezt a templomot – ezt saját testének templomára értette – és én harmadnapra fölépítem azt.

Húsvétkor támadt fel a bűn és sötétség halálából az emberiség és minden egyes ember. „Ahogy Krisztus a halottaiból feltámadt, úgy járjunk mi is az életnek új útjain – mondta Szent Pál apostol. Ennek tanúbizonyságai voltak az ősegyházban a Húsvét éjszakáján megkereszteltek, akik fehér ruhába öltözve jöttek vasárnap, és az egész héten át a szentmisére. A megtérésük első buzgósága a hívők közösségét is megerősítette a keresztény életben, s ma is át kell mindnyájunknak élni a lelki föltámadás örömét.

Krisztus feltámadása magában hordja valamennyiünk testi föltámadásának ígéretét és zálogát. Krisztus nem önmagáért támadt föl, hiszen Istenségének nem árthatott a halál, hanem azért, hogy a föltámadt szent emberségén át reánk is kiárassza a feltámadás erejét. Ezért Húsvét a keresztény reménységnek, az örökkévalóságba beletekintő bizakodásnak ünnepe.

Ezekben a szent napokban elmélkedjünk Urunk megváltó haláláról, szenvedéstörténetéről, isteni ajándékairól. Testvéri örömmel, egymás felé kinyílva, „kitágult lélekkel” ünnepeljük a Húsvétot. Ne feledjük el Pál intelmét: „Ha Krisztussal feltámadtatok, az odafenn-valókat keressétek!”. Időzzünk tehát minél többet a feltámadt Krisztus társaságában! Ugyanakkor a természetes örömöket is beépíthetjük természetfölötti vigasságunkba. Az Egyház elfogadja az ünnepi étkezések szépségét, s ezért ha a húsvéti asztal javait vasárnap reggel a pap elé visszük, Ő megáldja azokat. – Ez a tojás-, hús- és egyéb étel-áldás!

A húsvéti ujjongásnak legmagasabb pontja a nagymise! Minden, ami a szent három-nap alatt szóban, tettben, előképben megjelent, az most titokzatos valóság és jelenlét: „Krisztus, a mi húsvéti Bárányunk föláldoztatott”, s mi most a szent lakomában egyesülhetünk vele. Az oltár ünnepi díszben fénylik – kezdjük meg hát az allelujás szentmisénket!

Kedves Testvérek! Most pedig imádkozzunk együtt a Plébános Urunkért, az egykor és most élő papokért, szerzetesekért, szolgálattevőkért, vezetőinkért, ellenfeleinkért, ellenségeinkért, édes magyar hazánkért, magyar nemzetünkért, és Európa keresztény megújulásáért:

„Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk. Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten, Te pedig mennyei seregek vezére a sátánt, és a többi gonosz szellemet, kik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!” Amen.