Mondd!
Mi a karácsony?
Díszes világítás?
Ajándéközönnel járó
álszent önámítás?
Jó szavak helyett
édes csilingelés?
Selymes szalagok,
bár nincs elismerés?
Dagadó mellkassal
átnyújtott csomagok,
miközben háttérben
dúlnak a rohamok?
Családi perpatvar
zúzza a lelkeket,
pedig a kicsinyek
úgy várnak titeket!
Mit is kell, hogy is kell
tenni ez ünnepen?
Millió könny helyett
áradjon türelem!
Közömbös bú helyett
tárt karral ölelés,
sértődést, haragot
temesse feledés!
Nézzünk hát mosollyal
szomorú arcokra,
bátorítást adva
nehezebb napokra!
Tedd félre mindazt,
mi téged ért sérelem,
szíveddel gondolkozz,
s hagyd, hogy az értelem
lassan, de felfogja!
S majd látja a mennyet,
karácsony szent napja
nyújtja a legszebbet.
Velünk van Istenünk,
testben megérkezett,
neve Immánuel,
győz a sötét felett!